Szerkesztővita:Laszlovszky András

LA

Kérlek, ha új szakaszt hozol létre a vitalapon, ne a legutolsó szakasz megnyitásával vagy a szerkesztés füllel tedd ezt, hanem a lap tetején lévő „+” (monobook) vagy „új szakasz nyitása” (vektor) füllel tedd. Ezzel elkerülheted, hogy megtévesztő szerkesztési összefoglalók jelenjenek meg a laptörténetben és a friss változtatások közt. Köszönöm.

sumer–akkád: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

óbabiloni kurzív: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

Hammurapi: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

óasszír: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

óhettita: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

közép-, klasszikus: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

későhettita: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

újasszír kurzív: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

újasszír epigrafikus: 𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸𒉺𒀭𒆪𒍑

óperzsa: 𐎾𐎿𐎾𐎺𐎿𐎣𐏐𐎠𐎴𐎭𐎼𐏁𐏐𐎱𐎴𐎤𐎿

ugariti: 𐎍𐎀𐎒𐎍𐎜𐎒𐎖𐎛𐎟𐎓𐎐𐎄𐎗𐎀𐎌𐎟𐎔𐎓𐎐𐎖𐎜𐎒

Az aláírásomban lévő ékírásos jelek jelentése hettita olvasatban: ^mla, azaz a férfi determinatívuma és az la szótag jele.

Ez itt a saját pankušom.

Archívum (?)

---

1. 2009. február 17 - május 16.
2. 2009. május 17 - június 9.
3. 2009. június 10 - július 29.
4. 2009. július 21 - augusztus 9.
5. 2009. augusztus 11 - december 1.
6. 2009. december 1 - december 27.
7. 2009. december 27 - 2010. március 7.
8. 2010. március 10 – május 25.
9. 2010. május 26 – augusztus 20.
10. Szerkesztővita:Laszlovszky András/Archivált csevely 10

---

Kontinens

Úgy értettem, hogy "mi úgy soroljuk", ezek a mi az iskolások és az angol Wikipédiában a kontinenseket beírja kiterjedésük és népességük szerint, ne csak az legyen a magyar Wikipédiában, hogy Ez a cikk – címe alapján – az összes kontinens közös tulajdonságairól szól. Vagyis hogy mi a kontinens egyáltalán.. A Wikipédia egy lexikon, senki sem írhatja bele saját véleményét, csak azt amit iskolában tanítanak. Akkor a Wikipédiában mindenütt újra Amerika lesz a kontinens Észak-Amerika és Dél-Amerika helyett, mert iskolában így tanítják, hogy 6 földrész van, és Mexikó nem észak-amerikai ország, hanem közép-amerikai ország, még földrajzilag is, mert a Rio Grande határolja Észak-Amerikától, ami Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok határán van, Észak-Amerikában valójában 2 ország van (Kanada, USA) és az iskolákban így tanítják és a Karib-szigetek is Közép-Amerikához tartoznak. ~~Proki~~

Ausztrália állatvilága, Európa állatvilága, Ázsia állatvilága, Észak-Amerika állatvilága, Dél-Amerika állatvilága

Van ilyen szócikk a Wikipédiában az Afrika állatvilága, én írtam meg, még más földrészek állatairól is kell írni szócikket Európáéról, Ázsiáéról, Amerikáéról, Ausztráliáéról, de az Amerika állatairól két szócikk legyen Észak-Amerika állatvilága és Dél-Amerika állatvilága, mert Észak-Amerikának hasonló az élővilága, Európáéhoz és Észak-Ázsiáéhoz és külön van Európától és Ázsiától és Dél-Amerikának egyedülálló állatvilága van, az állatvilágából sok faj még Közép-Amerikában is megtalálható. Európa és Ázsia egybefüggenek, de külön kell írni állatvilágáról. Ha nincs időd megcsinálnod akkor, ne csináld meg! ~~Proki~~

Forrássablonok

Valóban, a sablonok egyik(!) célja, hogy kevesebbet kelljen gépelni. De az egységesség szerintem egyáltalán nem másodlagos. A forrássablonok esetében sajnos nem úgy tűnik, hogy a "Szerző: Cím" formán kívül lenne más megoldás az egységesítésre (persze simán a "Cím" is azonosítaná a forrást, de a szerző vezetékneve a címhez képest általában nem hosszú, emellett viszont jelentősen megkönnyíti az egy szerzőhöz tartozó forrássablonok keresését). Ha rövidítjük a címet, akkor felvetődik a kérdés, hogy milyen egységes elv szerint rövidítsünk (milyen esetekben?, hogyan?). Én nem tudtam kialakítani ilyen elvet. - És valóban, az egységes cím esetenként hosszabb az eredetinél, de az egyáltalán nem igaz, hogy majdnem annyit kell gépelni, mint sablon nélkül. A cím még így is töredéke a sablon tartalmának. - Kontos ^vita 2010. december 28., 17:26 (CET)

Fáraónév

BUÉK neked is! Nem tudom átalakítani, pedig jó lenne… Alensha 2010. december 31., 20:38 (CET)

2011 első cikk

Na mondom, András hegyezi a billentyűzetet, hogy 00:00-kor lenyomja évi rendes cikkét mint tavaly . Kíváncsian várom! És a lényeg: B.U.É.K !!! Ogodej ^vitalap 2010. december 31., 21:53 (CET)

Harckocsik

Szia! Láttam, írtál a vitalapomra. Bocsi, nem tudom, mi ilyenkor a szokás, úgyhogy inkább itt válaszolok. Továbbra is fenntartom, hogy lánctalp nélkül nem harckocsi, legfeljebb páncélozott harcjármű. Nyilván a Christie felfüggesztést használó páncélosokra gondoltál, amikor írtad, hogy a két világháború között próbálkoztak ilyesmivel. Igen, ez így van, de a Christie harckocsik nem lánctalp nélküli járművek voltak, hanem bizonyos körülmények között, szükség esetén képesek voltak lánctalp nélkül is haladni. Erre egyébként harci körülmények közt szinte sose, legalábbis dokumentáltan nem került sor, mivel mind a BT-harckocsik, mind az angol Christie felfüggesztéses típusok meglehetősen gyorsak voltak lánctalpakon is. A lánctalppal és anélkül is haladni képes harcjármű sosem volt elsődleges cél, éppen ellenkezőleg, az elképzelést hamar ejtették, és a BT-harckocsikon kívül a szovjetek nem alkalmazták semmilyen más harckocsin az eredeti Christie felfüggesztést (a T-34 semmilyen típusa, illetve a prototípus A-32 sem volt képes a futógörgőkön haladni).

Kerekes harckocsik nincsenek. :) A franciák gondolkodtak kerekeken haladó vadászpáncélosokban a II. világháború után, jellemző típusok voltak az AMX-10 és Panhard ERC típusok, de ezeket semmilyen standard szerint nem lehet harckocsiknak nevezni, a franciák sem nevezték sose őket annak, mert értelemszerűen nem azok. Ezeket páncélgépkocsikként lehet definiálni, azon belül leginkább felderítő harcjárművek/vadászpáncélosok.

Végszónak pedig annyit, hogy mind az angol, mind a német wiki kizárólag lánctalpas járművekről ír a harckocsi szócikkben.Winghun ^vita 2011. január 1., 14:29 (CET)

Valljuk be, ez nem túl jelentős ellenpélda volt. :) Ez se kerekes harckocsi, csupán képes kerekeken is haladni. Minden eddig legyártott harckocsinak (tehát nem csak elsöprő többségnek) volt lánctalpa, tehát ennek fényében kijelenthetjük, hogy azért ez egy elég fontos tulajdonság, nem csak egy "praktikus opció" (pont fordítva, a lánctalp nélküli haladás képessége lehetne az), és igencsak definitív rész, hiszen pontosan a lánctalp volt az az első világháborúban, ami megteremtette egyáltalán a harckocsi kategóriáját - addig csak páncélautók voltak, kerekes, páncélozott járművek ágyúval vagy géppuskával. Egy Autoblinda Ansaldo IZ semmivel sem volt gyengébb, mint egy Mk. A harckocsi (sőt, előbbi forgatható toronnyal rendelkezett), szinte azonos vastagságú páncélzatuk is volt, mégis az utóbbi a harckocsi, mivel annak volt lánctalpa, tehát igencsak definitív tulajdonság. Ha alaposan belegondolunk, sokkal inkább az, mint a forgatható lövegtorony, hiszen például a Stridsvagn 103 sem rendelkezik forgatható lövegtoronnyal, mégis közmegegyezés alapján harckocsinak nevezzük - pedig a magyar katonai terminológia szerint vadászpáncélos lenne. Természetesen ezzel nem arra akarok utalni, hogy azt vegyük ki a jelenlegű definícióból, csak ezzel jelzem, hogy ha az bekerült a számos ellenpélda ellenére, akkor a lánctalpnak mindenképp bele kell kerülnie, illeszkedve a magyar katonai terminológiához.Winghun ^vita 2011. január 1., 15:08 (CET)

Vogyanoj

Hali! Lévén orosz alak, igen. Akkor volna vogyjanoj, ha volna a ja betű előtt lágyjel. Mivel nincs, a ja csupán meglágyítja a d-t, gy-t csinál belőle. – Pagony^foxhole 2011. január 1., 14:33 (CET)