„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
* ''Látom az életem nem igen gyönyörű'', 1994 |
* ''Látom az életem nem igen gyönyörű'', 1994 |
||
==Felhasznált források== |
|||
==Források== |
|||
⚫ | |||
*{{RMIL|2||i.htm#ImrehIstván(Sepsiszentkirály,1919.szept.12.)}} |
*{{RMIL|2||i.htm#ImrehIstván(Sepsiszentkirály,1919.szept.12.)}} |
||
⚫ | |||
==További irodalom== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
* {{ |
* {{CitPer | aut = Camil Mureşanu | tit = Gyászbeszéd | per = Korunk | ann = 2003 | lun = 3 | url = http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2003&honap=3&cikk=7156 }} |
||
{{Portál|Erdély|-}} |
{{Portál|Erdély|-}} |
A lap 2010. december 31., 19:49-kori változata
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állta, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta.
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Felhasznált források
- Benkő Samu: Imreh István (1919-2003). Magyar Tudomány, 5. sz. (2003)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További irodalom
- Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. március)