„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
* ''Látom az életem nem igen gyönyörű'', 1994
* ''Látom az életem nem igen gyönyörű'', 1994


==Felhasznált források==
==Források==
* {{CitPer | aut = Benkő Samu | tit = Imreh István (1919-2003) | per = Magyar Tudomány | ann = 2003 | fasc = 5 | url = http://www.matud.iif.hu/03maj/benko.html }}
*{{RMIL|2||i.htm#ImrehIstván(Sepsiszentkirály,1919.szept.12.)}}
*{{RMIL|2||i.htm#ImrehIstván(Sepsiszentkirály,1919.szept.12.)}}
* {{cite journal | author = Benkő Samu | title = Imreh István (1919-2003) | journal = Magyar Tudomány | volume = 2003 | issue = 5 | url = http://www.matud.iif.hu/03maj/benko.html | accessdate = 2009-07-11}}


==További irodalom==
==Külső hivatkozások==
* {{cite journal | author = Camil Mureşanu | title = Gyászbeszéd | journal = Korunk | volume = 2003 | issue = 3 | url = http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2003&honap=3&cikk=7156 | accessdate = 2009-07-11}}
* {{CitPer | aut = Camil Mureşanu | tit = Gyászbeszéd | per = Korunk | ann = 2003 | lun = 3 | url = http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2003&honap=3&cikk=7156 }}


{{Portál|Erdély|-}}
{{Portál|Erdély|-}}

A lap 2010. december 31., 19:49-kori változata

Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12.2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Élete és munkássága

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állta, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta.

Művei

  • Székely falutörvények, 1947
  • Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
  • Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
  • Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
  • A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
  • Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
  • Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
  • Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
  • A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
  • Székelyek a múló időben, 1987
  • Kászonszéki krónika 1650–1750
  • Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994

Felhasznált források

További irodalom