„Az osztrák értékű forint pénzérméi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Damibot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Hibás alakra mutató átirányítás javítása
a kötőjel
1. sor: 1. sor:
Az osztrák értékű forintrendszer a [[bécsi pénzszerződés]] megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság - szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan - ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A [[Lombard–Velencei Királyság]] számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben.
Az osztrák értékű forintrendszer a [[bécsi pénzszerződés]] megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A [[Lombard–Velencei Királyság]] számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben.


Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek:
Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek:

A lap 2010. december 29., 02:00-kori változata

Az osztrák értékű forintrendszer a bécsi pénzszerződés megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság – szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan – ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A Lombard–Velencei Királyság számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben.

Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek:

  • 1857. szeptember 19-én kelt császári pátens[1]
  • 1860. október 21-én kelt császári rendelet[2]
  • 1862. február 6-án kelt pénzügyminisztériumi rendelet[3]

Osztrák értékű pénzek (Landesmünze)

Az Osztrák Császárság forgalmi céljaira ezüst értékpénzeket (gesetzliche Landesmünze) és ezüst, valamint réz váltópénzeket (Scheidemünze) vertek. Értékpénzeket ¼, 1 és 2 forint, míg váltópénzeket ezüstből 5 és 10, rézből 5/10, 1 és 4 krajcár címlettel vertek. (A törvény eredetileg háromkrajcárosok veréséről rendelkezett, ilyet azonban végül nem vertek, ehelyett került forgalomba némi késéssel a négykrajcáros.)

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
5/10 krajcár 17 mm 1,667 g Cu sima K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE4, az Osztrák Császárság kiscímere Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1858.
1 krajcár 19 mm 3,333 g
4 krajcár 27 mm 13,333 g 1860.
5 krajcár 16 mm 2,000 g 375‰ Ag
625‰ Cu
recés FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József SCHEIDE MÜNZE, a császári korona, olaj- és pálmaágak közt verdejegy, verési évszám és értékjelzés 1858.
5 krajcár FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal) 1867.
10 krajcár 18 mm 1,333 g 500‰ Ag
500‰ Cu
FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József 1858.
10 krajcár FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal) 1867.
¼ forint 23 mm 5,345 g 520‰ Ag
480‰ Cu
VIRIBVS VNITIS FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, kis méretű értékjelzés, verési évszám 1857.
¼ forint HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, nagy méretű értékjelzés, verési évszám 1859.
¼ forint FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
1 forint 29 mm 12,346 g 900‰ Ag
100‰ Cu
FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám 1857.
1 forint FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
2 forint 36 mm 24,691 g FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy 1858.
2 forint FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Egyleti pénzek (Vereinsmünze)

Az egyleti szabvány ezüst- (Vereinsthaler vagy Vereinssilbermünze) és aranypénzek (Vereinskrone vagy Vereinsgoldmünze) verését határozza meg.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
1 tallér 33 mm 18,519 g 900‰ Ag
100‰ Cu
MIT VEREINTEN KRAEFTEN FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy EIN VEREINSTHALER, XXX EIN PFUND FEIN, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám 1857.
1 tallér FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
2 tallér 41 mm 37,037 g FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy ZWEI VEREINSTHALER, XV EIN PFUND FEIN, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám 1865.
2 tallér FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
Emlékérme
2 tallér 41 mm 37,037 g 900‰ Ag
100‰ Cu
FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy VOLLENDUNG DER OESTERREICHISCHEN SÜDBAHN, 2 VEREINS THALER, világítótorony, Bécs és Trieszt címere, mozdony és hajó, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám 1857.
Kereskedelmi érmék
½ korona 20 mm 5,556 g 900‰ Au
100‰ Cu
MIT VEREINTEN KRAEFTEN FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy VEREINSMÜNZE, 100 EIN PFUND FEIN, tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám 1858.
½ korona FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
1 korona 24 mm 11,111 g FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy VEREINSMÜNZE, 50 EIN PFUND FEIN, tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám 1858.
1 korona FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy 1866.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

A Lombard-Velencei Királyság pénzei

1862-ben jelentek meg az osztrák értékű krajcárok helyi változatai, itt soldo néven. 5/10 és 1 soldo névértékkel vertek rézpénzeket.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
5/10 soldo 17 mm 1,667 g Cu recés az Osztrák Császárság kiscímere, verdejegy MONETA SPICCIOLA PEL R·LOMB·VENETO, értékjelzés, verési évszám 1862.
1 soldo 19 mm 3,333 g
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Egyéb veretek

Ausztriában továbbra is vertek a fenti pénzrendszerbe nem illő, de hagyományok miatt szükségesnek tartott érméket. Ilyen volt a Mária Terézia-tallér (Maria-Theresien-Thaler vagy Levantiner Thaler) és a dukát (österreichische Ducat).

Megjegyzések

Hivatkozások

  1. Österreichische Nationalbibliothek - 169. Kaiserliches Patent vom 19. September 1857, womit für den ganzen Umfang des Kaisertumes Oesterreich, Bestimmungen zur Regelung des Münzwesens aus Anlaß des im Reichs-Gesetz-Blatte, XXIII. Stück, Nr. 101, Jahr 1857, kundgemachten Münzvertrages ddo. Wien 24. Jänner 1857 erlassen werden. (1857. szeptember 19-i császári pátens a Birodalmi Törvénytár 1857. évfolyamának XXIII. számában 101. szám alatt kihirdetett, 1857. január 24-én kelt pénzszerződéshez kapcsolódó intézkedések elrendeléséről.) In: Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1857. XXXIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1857. évfolyam. XXXIII. szám.)
  2. Österreichische Nationalbibliothek - 230. Kaiserliche Verordnung vom 21. Oktober 1860, wirksam für alle Kronländer, mit Ausnahme des lombardisch-venetianischen Königreiches, wegen Ausprägung von Kupferscheidemünzen zu vier Kreuzern österreichischer Währung. (1860. október 21-i császári rendelet, hatályos a korona minden országában, kivéve a Lombard-Velencei Királyságot, négy osztrák értékú krajcár réz váltópénz veréséről.) In: Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1860. LVI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1860. évfolyam. LVI. szám)
  3. Österreichische Nationalbibliothek - 11. Erlaß des Finanzministeriums vom 6. Februar 1862, wirksam für das lombardisch-venetianische Königreich, wegen Ausprägung besonderer Kupferscheidemünzen zu 1 und zu 5/10 Neukreuzern für dieses Kronland und wegen Außercourssetzung der bisherigen gleichwerthigen Kupferscheidemünzen daselbst. (1862. február 6-i pénzügyminisztériumi rendelet, hatályos a Lombard-Velencei Királyságban, külön rézváltópénzek veréséről 1 és 5/10 újkrajcár értékkel ezen koronaország számára és az eddigi azonos értékű rézváltópénzek ezáltali kivonásáról) In:Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1862. VI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1862. évfolyam. VI. szám)

Külső hivatkozások

Irodalom

Magyarul

Németül

  • Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien. ISBN 3-901678-97-2 (2008)