„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Uralkodó sablon paramétercsere |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
{{Nyugati gót király |
{{Nyugati gót király |
||
| |
|előző=[[Chindaswinth nyugati gót király|Chindaswinth]] |
||
| |
|következő=[[Wamba nyugati gót király|Wamba]] |
||
|évek=[[649]] – [[672]]}} |
|évek=[[649]] – [[672]]}} |
||
A lap 2010. december 25., 20:31-kori változata
Recceswinth | |
Nyugati gót király | |
Uralkodási ideje | |
649. január 20. – 672. szeptember 1. | |
Elődje | Chindaswinth |
Utódja | Wamba |
Életrajzi adatok | |
Született | nem ismert |
Elhunyt | 672. szeptember 1. Gerticos |
Nyughelye | Toledo Cathedral |
Édesapja | Chindaswinth |
Édesanyja | Rekiberga |
A Wikimédia Commons tartalmaz Recceswinth témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-től haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét[3]. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között[3], az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett[3].
Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak[4]. Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe[4]; csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni[4]. Recceswinth jelleme a szelidség volt[4]; ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett[4]. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké[4]; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett[4]. Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra[4]. A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek[4]. A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette[4]. Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katholikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen[4]. Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét[4].
Törvénykönyve
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a Lex Visigothorumot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét[5]. A Lex Visigothorum alapja I. Justinianus kódexe[5], a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást[6]. A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása[7]. A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, aemyl a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik[7]. Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot[4], az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a comesnek beleegyezését is megkívánta hozzá[7]. (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet[7].) A törvénykönyvet a spanyolok még a moszlim uralom idején is használtak[4]. Mindazáltal e kitünő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húszéves nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot[4].
Jegyzetek
- ↑ Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy
- ↑ Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
- ↑ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
- ↑ a b Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal
- ↑ Dr. Márki Sándor: A középkor története, 54–55. oldal
- ↑ a b c d Dr. Márki Sándor: A középkor története, 55. oldal
Előző uralkodó: Chindaswinth |
|
Következő uralkodó: Wamba |