„Tomka Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor: 1. sor:
'''Tomka Miklós''' ([[Budapest]], [[1941]]. [[április 13.]] – [[2010]]. [[november 25.]] vallásszociológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány kandidátusa, az [[MTA]] doktora<ref>[http://mta.hu/tudomany_hirei/csaknem-kilencven-kutato-veheti-at-az-mta-doktora-oklevelet-126167/]</ref>.
'''Tomka Miklós''' ([[Budapest]], [[1941]]. [[április 13.]] – [[2010]]. [[november 25.]]) vallásszociológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány kandidátusa, az [[MTA]] doktora<ref>[http://mta.hu/tudomany_hirei/csaknem-kilencven-kutato-veheti-at-az-mta-doktora-oklevelet-126167/]</ref>.


==Gyermekkora és tanulmányai==
==Gyermekkora és tanulmányai==

A lap 2010. december 24., 17:04-kori változata

Tomka Miklós (Budapest, 1941. április 13.2010. november 25.) vallásszociológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány kandidátusa, az MTA doktora[1].

Gyermekkora és tanulmányai

1941-ben született Budapesten. Édesapja ekkor közgazdászként és agrárszakemberként tisztviselő volt a Földművelési Minisztériumban, egészen 1948-ig, amikor a minisztériumból elbocsátották, mivel nem volt hajlandó aláírni a Mindszenty bíborost elítélő nyilatkozatot. Ezután műszaki rajzolóként kereste a kenyerét.

1951-ben kitelepítették az ötgyermekes családot Mádra, ahol a gyermek Miklós súlyosan megbetegedett. A kitelepítés 1953-as feloldása után néhány hónapot a tokaji szanatóriumban (gyógyiskolában) töltött, majd a család új lakóhelyén, Mogyoródon végezte az általános iskola hetedik osztályát, a nyolcadikat pedig Aszódon.

Bár a családot 1953-ban rehabilitálták, Miklóst származása miatt nem vették fel a helyi gimnáziumba. Így ő, akárcsak később három fiútestvére, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte a középiskolát. Későbbi visszaemlékezése szerint Pannonhalma „hallatlanul erős humán és társadalomtudományi műveltséget adott”, és megtanította a dolgokat összefüggésükben nézni, ami majdani szociológusi munkájában komoly segítséget jelentett. [2].1959-ben érettségizett.

Néhány hónap fizikai munka után téeszkönyvelő lett, és közben könyvelői tanfolyamot végzett.

1960-ben felvették a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az egyetemen főként a társadalomtudományok, köztük a demográfia és a statisztika foglalkoztatták. Ekkor ismerkedett meg jövendő feleségével, Mahnel Magdolnával, aki akkoriban NDK- állampolgárként Budapesten volt orvostanhallgató. Menyasszonya révén többször járt Kelet-Németországban, ahol nagy hatással volt rá az ottani élénk egyetemi egyházközségi élet, és az akkor még a magyarországinál szabadabb szellemi légkör és a modern katolicizmus.

Már egyetemistaként dolgozott az MTA Filozófiai Intézete Szociológiai Csoportjában (a később megalakuló Szociológiai Intézet elődjében) és a Szövetkezeti Kutatóintézetben.

Tudományos pályája

Az egyetem elvégzése után (1964) első munkahelye a Szövetkezeti Kutatóintézet lett . Itt kezdett el behatóbban foglalkozni kisebbségkutatással, ezen belül mindenekelőtt a cigánykutatással és magánszorgalomból vallásszociológiával.

1968-tól a Magyar Rádióban megalakult Tömegkommunikációs Kutatóközpont (1988-tól Magyar Közvélemény-kutató Intézet) munkatársaként igen különböző témákban nagy mennyiségű kutatásban vett részt.

Közben 1966-ban szociológiából doktorált. 1977-ben kandidátusi fokozatot szerzett. A Bécsi Egyetem díszdoktorává fogadta 2001-ben. 2002-ben habilitált az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.

Hosszabb külföldi tanulmányokat folytatott Brüsszelben és Leuvenben (1967, 1985), Leydenben (1977), Bielefelden és Kölnben (1982, 1986), Oxfordban (1990) és Torinoban (1991).

A rendszerváltozás után, 1990-ben társalapítója lett az Országos Lelkipásztori Intézetnek. Az intézet keretében létrehozták Katolikus Társadalomtudományi Akadémiát, ahová éveken keresztül több száz hallgató járt, és ahol háromszáznál több hallgató kapott államilag elismert második diplomát, és ahol megalakították a Vallásszociológiai Központot, melynek két és fél évig igazgatója volt.

1992-től 2002-ig az MTA Filozófiai Intézetének a főmunkatársaként a Vallásfilozófiai Csoportot vezette. 2001-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének intézetvezető professzora volt 2009-ig, a Karnak pedig dékánhelyettese 2002-2006-ig. A fentiek mellett megbízott oktató volt az ELTE-n (1974-1989), a pécsi JPTE-en, a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1997-2002); kinevezett egyetemi tanár Bambergben (1988-1889), vendégelőadó Innsbruckban (1989), Salzburgban (1998), Kolozsvárott (2000). 2008-tól haláláig a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Doktori Iskolájának témavezetője volt.

Kutatási területei

Kelet- és kelet-középeurópai társadalmi változások; vallás- és egyházszociológia; értékkutatás; kommunikációkutatás.

Szakmai tagságai

  • A Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) Vallásszociológiai Munkabizottság alelnöke (1978-1986),
  • A Kelet Európai Vallásosság Kutatása Társaság (ISORECEA) alelnöke (1996-2001), majd elnöke (2001-2006).
  • Az Európai Értékrend Vizsgálat projekt elnökségi tagja (1991-.)
  • A Nemzetközi Vallásszociológiai Társaság (SISR) elnökségi tagja (1992-2000)
  • A Journal of Contemporary Religion szerkesztőségi tagja (1995-1997)
  • A CONCILIUM nemzetközi teológiai társaság és folyóirat társigazgatója (1991-2004)
  • A Drezdai Egyetem Hannah-Arendt-Institut für Totalitarismusforschung tudományos tanácsadója (2000-2005),

Elismerései

  • Széchenyi professzori ösztöndíj (1999-2002)
  • Nyíri Tamás díj (1999)
  • Pro Ecclesia Hungariae díj (2001),
  • Horváth Mihály díj (2001).
  • Akadémiai Doktor (2010)

Publikációi

20 önálló és 20 szerkesztett könyve és több mint 700 cikke jelent meg két tucat nyelven.

Főbb művei:

  • Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet társadalmi jellemvonásai Bp., *Szövetkezeti Kutató Intézet, 1968
  • A kisipari szövetkezeti tagság rétegződése, Bp., Szövetkezeti Kutató Int., 1972
  • A pedagógusok a rádió és televízió pedagógiai munkájáról, Bp., MRT, 1972
  • A tévénézés és a rádióhallgatás mértékének változási trendjei 1967-1972 között, Bp., [MRTTK], 1973
  • Szövetkezeti tagok és állami vállalati dolgozók kapcsolata munkahelyükkel, véleménye munkahelyükről s munkahelyi kérdésekről : összehasonlító vizsgálat,Bp., Szövetkezeti Kutató Intézet, 1975, ISBN:963-7003-21-5
  • Munkások tévénézése, rádióhallgatása, Bp., MRT, 1975
  • Mai fiatalok és a vallás vidéken, Bp., Ifjúsági Lapkiadó, 1976
  • A vallási tudat szerkezete Bp., 1978., gépelt kézirat,
  • Akik nem rádióznak, nem tévéznek, Bp., Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1979
  • Tomka M. (szerk.) :Vallásosság és szocialista tudat, Bp., 1977., 67 p., gépelt kézirat
  • Mit tudhatunk a késő esti rádiózásról? Bp., Tömegkomm. Kutatóközp., 1981
  • Rádióhallgatás, tévénézés - egyéb tevékenységekkel egyidőben, Bp., Tömegkomm. Kut. Közp., 1981
  • A szabad szombat értéke és felhasználása - néhány közvéleménykutatási adat alapján, Bp., Tömegkomm. Kutatóközp., 1983
  • (más szerzőkkel együtt) :Religionen und Kirchen in Ost(Mittel)Europa : Entwicklungen seit der Wende, Wien, Bp., Loisir Kvk., 2008 ISBN:978-963-87583-6-1
  • Vallásszociológia: szöveggyűjtemény, Bp., ELTE BTK Bp., Tankönyvkiadó, 1984; 2. kiadás 1986; 3. kiadás 1991
  • Religion und Kirche in Ungarn : Ergebnisse religionssoziologischer Forschung 1969-1988, Wien; Ungarisches Kirchensoziologisches Institut, Institut für Kirchliche Sozialforschung, 1990
  • Magyar katolicizmus, Budapest, Országos Lelkipásztori Intézet ; Katolikus Társadalomtudományi Akadémia, 1991 ISBN:963-00-1475-0
  • Egyház és vallásosság a mai Magyarországon, Bp., Bp.i Műszaki Egyetem.,1994
  • Csak katolikusoknak, Bp., Corvinus Kkt, 1995 ISBN:963-85403-2-X
  • (más szerzőkkel együtt): Religion in den Reformländern Ost(Mittel)Europas, Ostfildern: Schwabenverlag, 1999 ISBN:3-7966-0939-2
  • Gereben Ferenc és Vallásosság és nemzettudat : Vizsgálódások Erdélyben, Bp., JTMR Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, 2000 ISBN:963-00-2927-8
  • (más szerzőkkel együtt): Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(Mittel)Europas, Ostfildern : Schwabenverlag, 2000 ISBN:3-7966-0974-0
  • A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában, Bp., Timp Piliscsaba: PPKE BTK Szociológia Int., 2005 ISBN:963-9614-04-1
  • Vallás és társadalom Magyarországon [tanulmányok], Bp. Piliscsaba : PPKE BTK Szociológiai Intézet : LOISIR Kft, 2006 ISBN:978-963-9208-25-0
  • Egyház a társadalomban: jegyzetek a keresztény társadalmi tanításhoz, Bp., Loisir Kft. Piliscsaba : PPKE BTK Szociológia Int., 2007 ISBN:978-963-9206-32-8
  • Religionen und Kirchen in Ost(Mittel)Europa : Entwicklungen seit der Wende Wien, Bp : Loisir Kft., 2008 ISBN:978-963-87583-6-1
  • A vallás a modern világban. A szekularizáció értelmezése a szociológiában. Akadémiai doktori értekezés. 2010.
  • Religiöser Wandel in Ungarn. Religion, Kirche und Sekten nach dem Kommunismus. Ostfildern, Matthias-Grünewald-Verlag, 2010 ISBN: 978-3-7867-2838-2
  • Expanding Religion. Religious Revival in Post-Communist Central and Eastern Europe. Berlin, De Gruyter, Jan. 2011. ISBN: 978-3-11-022815-1 (előkészületben)

Jegyzet

  1. [1]
  2. „…a szellemi szabadságot élhetem…”. Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélgetése Tomka Miklóssal. Századvég, 2004. 3. szám

Források és külső hivatkozások