„Borbély Samu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a [[kolozsvár]]i [[unitárius]] kollégiumban végezte, ahol már a [[Szabédi László]] elnöklete alatt működő [[Kriza Önképzőkör]]ben kitűnt a [[relativitáselmélet]]ről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és [[Berlin]]ben folytatta, itt [[Albert Einstein]]nel került személyes kapcsolatba. Berlinben doktorált. Az [[aerodinamika]] és a [[matematika]] műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A [[II. világháború]] alatt a [[kolozsvári egyetem]]en adott elő. A [[Németország|német]] hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt. |
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a [[kolozsvár]]i [[unitárius]] kollégiumban végezte, ahol már a [[Szabédi László]] elnöklete alatt működő [[Kriza Önképzőkör]]ben kitűnt a [[relativitáselmélet]]ről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és [[Berlin]]ben folytatta, itt [[Albert Einstein]]nel került személyes kapcsolatba. Berlinben doktorált. Az [[aerodinamika]] és a [[matematika]] műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A [[II. világháború]] alatt a [[kolozsvári egyetem]]en adott elő. A [[Németország|német]] hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt. |
||
1945 után a [[Bolyai Tudományegyetem]] tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett [[Magyarország]]ra, itt a [[miskolc]]i műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a [[BME]] gépész karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig [[Magdeburg]]ban az ''Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem'' matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az [[NDK]] Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, [[1977]]. [[december 31]]-i nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, [[komplex függvénytan]]i óráit nyugdíjas korában is megtartotta. Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.<ref> |
1945 után a [[Bolyai Tudományegyetem]] tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett [[Magyarország]]ra, itt a [[miskolc]]i műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a [[BME]] gépész karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig [[Magdeburg]]ban az ''Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem'' matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az [[NDK]] Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, [[1977]]. [[december 31]]-i nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, [[komplex függvénytan]]i óráit nyugdíjas korában is megtartotta. Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.<ref>A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a [[Csillagászati Lapok]]ból</ref><ref>[[Bomba]]pályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : [[Akadémiai Kiadó]], 1955. 151-166. p. (Klny. a ''[[Magyar Tudományos Akadémia]] Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei''ből).</ref><ref>Nem lineáris [[hővezetés]]sel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; [[Gillemot László]], [[Schrodt István]] hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).</ref> |
||
== Kötetei (válogatás) == |
== Kötetei (válogatás) == |
||
A lap 2010. december 24., 01:13-kori változata
Borbély Samu (Torda, 1907. április 23. – Budapest, 1984. augusztus 14.) magyar matematikus, gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1946, rendes 1979). Kutatási területe az alkalmazott matematika, ezen belül ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési témakörökkel foglalkozott.
Életútja, munkássága
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, ahol már a Szabédi László elnöklete alatt működő Kriza Önképzőkörben kitűnt a relativitáselméletről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, itt Albert Einsteinnel került személyes kapcsolatba. Berlinben doktorált. Az aerodinamika és a matematika műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A II. világháború alatt a kolozsvári egyetemen adott elő. A német hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt.
1945 után a Bolyai Tudományegyetem tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett Magyarországra, itt a miskolci műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a BME gépész karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig Magdeburgban az Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az NDK Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, 1977. december 31-i nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, komplex függvénytani óráit nyugdíjas korában is megtartotta. Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.[1][2][3]
Kötetei (válogatás)
- A grafikus analízis két alapműveletéről (1945);
- Über einen Integraphen ebener Vektoren. Egy vektorintegráfról (Acta Bolyai I. 1946. Magyar nyelvű tartalmi kivonattal);
- Bevezetés a felsőbb matematikába I. (1947).
- Vektorszámítás / Borbély Samu, Szabó Miklós ; [közread. a.] Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1955. Változatlan utánny. 317 p. : ill. (Első kiad. 1951)
- Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve (Pattantyús Ábrahám Imrével, Budapest, 1961)
Jegyzetek és források
- ↑ A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a Csillagászati Lapokból
- ↑ Bombapályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. 151-166. p. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).
- ↑ Nem lineáris hővezetéssel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; Gillemot László, Schrodt István hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).
.svg){kind=small}