„Ladin nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: eu:Ladino (erretorromaniera)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: bar:Krautwalsch
47. sor: 47. sor:
[[an:Idioma ladín]]
[[an:Idioma ladín]]
[[ar:لغة لادينية]]
[[ar:لغة لادينية]]
[[bar:Krautwalsch]]
[[br:Ladineg]]
[[br:Ladineg]]
[[ca:Ladí]]
[[ca:Ladí]]

A lap 2010. december 21., 21:32-kori változata

Ladin
Ladin
BeszélikOlaszország
TerületBelluno, Bolzano (Bozen), Trento
Beszélők száma~30 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsaláditáliai ágújlatin nyelveknyugati csoportgallo–ibér ággalloromán csoport → gallo-rhaetiai alcsoport → rétorománladin
ÍrásrendszerLatin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2roa
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladin témájú médiaállományokat.

A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.

Jellemzők

Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.

Nyelvi példa

  • A tőszámnevek 1-től 10-ig:
un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
  • Hosszabb szövegminta:

Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.

A ladin nyelvterület Olaszországban


Lásd még

Külső hivatkozások