„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Dzsajháni |
a Dzsajháni |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kende''' (''kündü'', ''künde''): magyar méltóság; a [[kettős fejedelemség]] idején a vallási vezető neve. |
A '''kende''' (''kündü'', ''künde''): magyar méltóság; a [[kettős fejedelemség]] idején a főfejedelem és vallási vezető neve. |
||
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése "nap". A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk. |
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése "nap". A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk. |
||
A lap 2006. október 7., 14:08-kori változata
A kende (kündü, künde): magyar méltóság; a kettős fejedelemség idején a főfejedelem és vallási vezető neve.
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése "nap". A tisztség létezéséről az arab Dzsajháni írásából tudunk.
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a kelet égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a Dél-Dunántúlon ez a szokás egészen a 20. századig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az arany volt.
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott Álmos is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a gyula volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat.
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A Kendék szeptember 25-én ünneplik névnapjukat.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |