„Spacelab” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a "Spacelab" és a "modul" szavak folyamatos ismételgetésének megszűntetése a bevezetőben |
a →Története: Bréma (város) egyért. |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
[[1998]]-tól a súlytalanságban végzendő kísérletek színtere a Nemzetközi Űrállomás lett, így a Spacelab modult a NASA nyugdíjazta, bár [[2000]]-ben a Spacelab Pallet platformokat egy repülés erejéig újra használták. |
[[1998]]-tól a súlytalanságban végzendő kísérletek színtere a Nemzetközi Űrállomás lett, így a Spacelab modult a NASA nyugdíjazta, bár [[2000]]-ben a Spacelab Pallet platformokat egy repülés erejéig újra használták. |
||
A LM1 jelű modul jelenleg a [[bréma]]i repülőtéren van kiállítva Németországban. |
A LM1 jelű modul jelenleg a [[Bréma (város)|bréma]]i repülőtéren van kiállítva Németországban. |
||
== Felépítése == |
== Felépítése == |
||
A lap 2006. október 7., 08:38-kori változata
- Ez a szócikk az amerikai űrrepülőgéphez kapcsolódó modulról szól. A 70-es évek amerikai űrállomásával kapcsolatban lásd: Skylab.
A Spacelab egy – az ESA és a NASA együttműködésében készült – mikrogravitációs laboratórium modul, melyet az amerikai űrrepülőgép rakterében juttatnak fel az űrbe. A hengeres alakú, 4 méter átmérőjű Spacelab az űrrepülőgép nélkül, önállóan nem használható. Segítségével olyan kísérleteket is végre lehet hajtani, amelyekre az űrrepülőgép legénységi kabinja nem tud elegendő helyet biztosítani. Az Nemzetközi Űrállomás használatbavétele óta már nem alkalmazzák.
A modul 1983 és 2000 között összesen 25 alkalommal járt az űrben.
Története
1973. szeptember 24-én került aláírásra a NASA és az ESA között az a megállapodás, amely alapján az ESA vállalja a Spacelab modul kifejlesztését és legyártását. A megállapodás értelmében két modul készül el, amelyből az első modult (LM1) az ESA ingyen átad a NASA-nak, cserébe európai űrhajósok a Space Shuttle program keretében repülhetnek az űrbe. A másik modult (LM2) a NASA saját használatra megvásárolja.
A gyártást a ERNO-VFW Fokker konzorcium 1974-ben kezdi meg (Nyugat-)Németországban. Az ESA akkori tagjai közül csak Svédország nem vett részt a programban.
1998-tól a súlytalanságban végzendő kísérletek színtere a Nemzetközi Űrállomás lett, így a Spacelab modult a NASA nyugdíjazta, bár 2000-ben a Spacelab Pallet platformokat egy repülés erejéig újra használták.
A LM1 jelű modul jelenleg a brémai repülőtéren van kiállítva Németországban.
Felépítése
A Spacelab modul általában két, 4 méter átmérőjű – egyenként körülbelül 2,7 méter hosszú – henger alakú, alumínium-ötvözetből készült szegmensből áll: a központi szegmensből, amely a különböző üzemeltetési rendszereket és adatfeldolgozó egységeket foglalja magában, és a kutatási szegmensből, amely a laboratórium hasznos területét duplázza meg. Ha csak egy szegmenst vesznek igénybe a küldetés során, akkor minden esetben a központi modult használják.
A Spacelab Modulhoz kapcsolódhat a Spacelab Pallet (a „pallet” jelentése: priccs, raklap) nevű kiegészítő platformrendszer is. A pallet egy U alakú platform, amelyre különböző nagyméretű eszközöket lehet rögzíteni oly módon, hogy azok közvetlenül az űrben működhetnek és végezhetnek méréseket.
A szegmensek az űrrepülőgép rakteréhez négy ponton vannak rögzítve. A laboratórium modul paszív hővédő rendszerrel van felszerelve. Mindkét szegmens tetején egy-egy 1,3 méter átmérőjű kör alakú nyílás található, ahová különböző ablak vagy zsilip modulok kapcsolhatóak.
A súlypont eloszlás miatt a modul csak a raktér hátuljában helyezhető el, ezért a legénységi kabinból a modulhoz egy körülbelül 1 méter átmérőjű csőrendszeren keresztül lehet eljutni. Az alagútrendszer moduláris felépítésű, így különböző hosszúságúra építhető a Spacelab modul konfigurációjának megfelelően. Az alagút része az űrsétákhoz szükséges légzsilip is. Űrséták esetén az alagút többi részét és a laboratórium modult lezárják.
A modulok tervezett élettartama 50 küldetés.
Spacelab küldetések
- STS-9, Spacelab 1, 1983. november, Module (LM1)
- STS-51-B, Spacelab 3, 1985. április, Module (LM1)
- STS-51-F, Spacelab 2, 1985. július, Pallet
- STS-61-A, Spacelab D1, 1985. október, Module (LM2)
- STS-35, ASTRO-1, 1990. december, Pallet
- STS-40, SLS-1, 1991. június, Module (LM1)
- STS-42, IML-1, 1992. január, Module (LM2)
- STS-45, ATLAS-1, 1992. március, Pallet
- STS-50, USML-1, 1992. június, Module (LM1)
- STS-47, Spacelab-J, 1992. szeptember, Module (LM2)
- STS-56, ATLAS-2, 1993. április, Pallet
- STS-55, Spacelab D2, 993. április, Module (LM1)
- STS-58, SLS-2, 1993. október, Module (LM2)
- STS-59, SRL-1, 1994. április, Pallet
- STS-65, IML-2, 1994. július, Module (LM1)
- STS-68, SRL-2, 1994. október, Pallet
- STS-66, ATLAS-3, 1994. november, Pallet
- STS-67, ASTRO-2, 1995. március, Pallet
- STS-71, Spacelab-Mir, 1995. június, Module (LM2)
- STS-73, USML-2, 1995. október, Module (LM1)
- STS-78, LMS, 1996. június, Module (LM2)
- STS-83, MSL-1, 1997. április, Module (LM1)
- STS-94, MSL-1R, 1997. július, Module (LM1)
- STS-90, Neurolab, 1998. április, Module (LM2)
- STS-99, SRTM, 2000. február, Pallet