„Apellész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Átírás |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
'''Apellész''' ( |
'''Apellész''' ([[I. e. 4. század|Kr. e. 4. század]]) [[Ókori Görögország|görög]] festő. |
||
| ⚫ | |||
Az [[ókor]] legnagyobb görög festője. A [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Kolophón]]ban született, Kis-Ázsia több városában dolgozott. Járt a görög anyaországban is, s [[Pamphilosz]] tanítványa, a [[sziküón]]i festőiskola tagja lett. Mint [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] udvari festője, Kisázsiába is követte az uralkodót, s [[I. Ptolemaiosz]] [[egyiptom]]i udvarában is megfordult. A hagyomány, különösen a nevéhez fűződő számos anekdota, egyéniségének és művészetének utolérhetetlen báját emeli ki, de festésmódjáról -mivel képe nem maradt fenn- igen kevés adatunk van. Képein állítólag csupán négy színt (fehér, fekete, sárga, vörös) és azoknak árnyalatait használta, s a kész festményt a színeket tompító vékony mázzal vonta be. Mestere volt a körvonalak rajzának és a színhatásoknak is. Csodálták portréművészetét: ő festette az első önarcképet, valamint Nagy Sándor csak neki engedte meg, hogy lefesse. Leghíresebb műve a „Tengerből felmerülő [[Aphrodité]]" volt. Nagy Sándort többször is megfestette, kísérői közt is. Műveinek még másolatai sem maradtak ránk. |
|||
A [[Anatólia|kis-ázsiai]] [[Kolophón]]ban született, először [[Epheszosz]]ban, majd [[Sziküón]]ban [[Pamphilosz]]tól tanult festészetet. Kr. e. 340 és 300 között működött, több városban is. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] udvari festője volt, Alexandrosz csak neki engedte meg, hogy lefesse. Színész- és hetéraképeket is festett, sőt a hagyomány szerint ő készítette az első önarcképet is. Mestere volt a körvonalrajznak és a színhatásoknak is, pedig állítólag csupán négy színt használt: fehéret, feketét, sárgát és vöröset. A fiatal király kíséretében megfordult [[I. Ptolemaiosz]] [[egyiptom]]i udvarában. Kellemes modora révén kedvelt volt mindenütt, s emiatt mestere, Pamphilosz féltékeny lett rá, fel is jelentette összeesküvés vádjával, de a vádat ejtették. |
|||
Művei csupán leírásokból ismertek, egy sem maradt fenn. A leghíresebbek: ''Tengerből felmerülő Aphrodité'', ''Antigonosz király lovasportréja'', ''Artemisz áldozó lányok között'', ''Rágalom''. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2010. december 17., 13:53-kori változata
Apellész (Kr. e. 4. század) görög festő.
A kis-ázsiai Kolophónban született, először Epheszoszban, majd Sziküónban Pamphilosztól tanult festészetet. Kr. e. 340 és 300 között működött, több városban is. Nagy Sándor udvari festője volt, Alexandrosz csak neki engedte meg, hogy lefesse. Színész- és hetéraképeket is festett, sőt a hagyomány szerint ő készítette az első önarcképet is. Mestere volt a körvonalrajznak és a színhatásoknak is, pedig állítólag csupán négy színt használt: fehéret, feketét, sárgát és vöröset. A fiatal király kíséretében megfordult I. Ptolemaiosz egyiptomi udvarában. Kellemes modora révén kedvelt volt mindenütt, s emiatt mestere, Pamphilosz féltékeny lett rá, fel is jelentette összeesküvés vádjával, de a vádat ejtették.
Művei csupán leírásokból ismertek, egy sem maradt fenn. A leghíresebbek: Tengerből felmerülő Aphrodité, Antigonosz király lovasportréja, Artemisz áldozó lányok között, Rágalom.
Források
- Művészeti lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–1983. 85. old.
- Magyar nagylexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 199. old. ISBN 963 05 6800 4
