„Frankok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: vi:Người Frank |
teljes átdolgozás, linkekkel |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Nyugati [[germánok|germán]] eredetű nép, [[Európa]] egyik legjelentősebb kora középkori államalakulata, a [[Frank Birodalom]] létrehozója. Nevük jelentése: merész, féktelen. |
|||
A germán eredetű frank törzsek az V. század elején nagy tömegben keltek át a Rajnán, és szállták meg Gallia északi vidékeit. A betörő harcosok bomló törzsi szervezetben éltek, a katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni.A népesség zöme azonban még szabad frankokból állt, akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodott is. A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek széthúzását eredményezte. |
|||
== Történelmük == |
== Történelmük == |
||
<!--Innen szó szerinti másolmány-->Nevük jelentése: merész, féktelen. Különféle nyugati [[germánok|germán]] törzsek ([[száliak]], [[ripuáriak]] stb.) szövetségéből alakult germán nép, amely a [[3. század]]ban a [[Rajna]] jobb partján élt. A [[4. század]]ban egyre jobban benyomultak [[Gallia|Galliába]], ahol összeolvadtak a helyben élő [[Római Birodalom|romanizált]] lakossággal. A [[Nyugatrómai Birodalom]] bukása után uralmuk alá vonták a mai [[Franciaország]] és [[Németország]] nyugati területeit, és létrehozták a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. A belső harcok folyamán a [[Meroving]]-családból származó [[I. Klodvig]] (482-511), a száli frankok [[király]]a lett az [[egyeduralkodó]]<!--Idáig szó szerinti másolmány-->, Klodvig megnövekedett katonai erejének köszönhetően birodalmát kiterjesztette a Rajnától a Loire vidékéig. Államszervező munkásságát segítette, hogy a frankok pogányok voltak, így népével együtt csatlakozhatott a keresztény egyházhoz, ami írástudókat és egy erős szervezet támogatását jelentette. Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget, így a 7. század végére a Meroving uralkodók parasztszekéren voltak kénytelenek utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok (majordomusok) befolyása. A legnemesebb földműves családokból kerültek ki és ők irányították a hadsereget, az államügyeket. |
|||
=== Törzsszövetségek kora === |
|||
<!--Innen szó szerinti másolmány-->[[561]]-ben, [[I. Chlothar]] halála után fiai felosztották a birodalmat egymás között, majd néhány évvel később, [[I. Charibert]] halála után ismételt osztozkodással alakult ki [[Neustria]], [[Austrasia]] és [[Burgundia]]. [[613]]-ban [[II. Chlothar]] egyesítette az országot, miután megölte [[Brunhilda királynő|Brunhildát]], Austrasia és Burgundia királynőjét. |
|||
A '''frank''' törzsek az i. u. 3. században tűntek fel a [[Rajna]] jobb partján, és még ebben a században (nyelvük és szokásaik azonosságát megőrizve) két nagyobb ágra, a [[száliak]]ra és a [[ripuáriak]]ra váltak szét. A [[4. század]]ban egyre jobban benyomultak [[Gallia|Galliába]], ahol összeolvadtak a helyben élő [[Római Birodalom|romanizált]] lakossággal. Területüket a [[Nyugatrómai Birodalom]] rovására növelve a nyugat felé, [[Gallia]] északi részén terjeszkedtek, a ripuáriak pedig délnek, [[Metz]] irányába. |
|||
[[I. Dagobert]] király halála ([[639]]) után a birodalom ismét szétesett, és a királyok helyett egyre inkább [[udvarnagy]]aik (majordomusok) uralkodtak. [[687]]-ben [[Herstali Pipin|II. Pippin]] (középső, vagy [[Herstal]]i), Austrasia udvarnagya megverte [[Tertry]] mellett [[III. Theuderich]] Meroving uralkodót, ezzel az egész birodalom majordomusává vált. Törvénytelen fia, [[Martell Károly]] [[732]]-ben [[Poitiers]] mellett legyőzte az előrenyomuló [[arabok]]at.<!--Idáig szó szerinti másolmány--> Megszilárdította a központi hatalmat. Hadseregében a katonáskodásra kötelezett szabad harcosok mellett (ezek könnyűlovasok vagy gyalogosok)jelentős szerepet kapott a nehézlovasság. A felszerelést az egyháztól elvett földekből adományozott földbirtokok jövedelme biztosította. <!--Innen szó szerinti másolmány-->Az ő fia, [[Kis Pippin]] 754-ben magához ragadta a királyi koronát, és megfosztotta [[trón]]jától az utolsó Meroving királyt (akit bezárattak egy kolostorba). Új uralkodói dinasztiát ([[Karoling]]) alapított,<!--Idáig szó szerinti másolmány--> amelynek legjelentősebb tagja (Kis Pippin fia) [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] (768-814) volt. |
|||
V. század elején a száliak nagy tömegben keltek át a Rajnán, és Gallia északi vidékein települtek le. Bomló törzsi szervezetükből katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni, de a népesség zöme még szabad frank volt — ők állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A hódítás és az azzal szerzett zsákmány egyenlőtlen elosztása növelte a társadalmi különbségeket. [[I. Childerich frank király|I. Childerich]] (ur. 458–481), a [[Merovingok|Meroving dinasztia]] második uralkodója még a rómaiak szövetségeseként győzte le a [[vizigótok]]at, a [[szászok]]at és az [[alemannok]]at. Fia, [[I. Klodvig frank király|I. Klodvig]] egyesítette a szétszórtan élő frank törzseket. A [[Nyugatrómai Birodalom]] bukása utáni hatalmi űrt kihasználva irányítása alá vonta [[Gallia]] [[Loire]]-tól északra fekvő területeit, [[496]]-ban felvette a [[kereszténység]]et, és a [[vouilléi csata|vouilléi csatában]] ([[507]]) megsemmisítette a [[vizigótok]] [[toulouse]]-i királyságát. Ezzel a frankok uralmuk alá vonták a mai [[Franciaország]] északi és [[Németország]] nyugati területeit, a Rajnától a Loire vidékéig. |
|||
A Frank Birodalom megalapításának történetét először (a 6. században) [[Tours-i Gergely]] írta meg ''Historia Francorum'' címen ismert krónikájában. |
|||
=== A Frank Birodalom === |
|||
Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget. Az egyes részkirályságokat később többször is összevonták, illetve újra felosztották, így a 7. század végére egyes Meroving uralkodók kénytelenek voltak parasztszekéren utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok ([[majordomus]]ok) befolyása. Ők legnemesebb földműves családokból kerültek ki, ők irányították a hadsereget, az államügyeket. |
|||
{{fő|Frank Birodalom}} |
|||
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben [[Herstali Pipin|Pipin]] [[austrasia]]i majordomus győzelmével végződött [[Terty-i csata|Terty-i csatától]] (gyakorlatilag a [[Karolingok|Karoling dinasztia]] megalapításától) 814-ig, [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] haláláig tartott. Ezután fiai: |
|||
* [[I. Lothár császár|I. Lothár]], |
|||
* [[II. Lajos német király|Német Lajos] és |
|||
* [[II. Kopasz Károly császár|Kopasz Károly]] |
|||
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki. |
|||
== Napjainkban == |
== Napjainkban == |
||
A frankok [[bajorország]]i [[közigazgatási régió]]i: |
A frankok [[bajorország]]i [[közigazgatási régió]]i: |
||
* [[Felső-Frankföld]] ([[német nyelv|németül]]: „Oberfranken”) ''Fővárosa:'' [[Bayreuth]] |
* [[Felső-Frankföld]] ([[német nyelv|németül]]: „Oberfranken”) ''Fővárosa:'' [[Bayreuth]] |
||
15. sor: | 31. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*{{Eltűnt népek copy|49–51}}<!--Külön komentekben jelöltem a másolmány részeket--> |
|||
*{{Eltűnt népek}} |
|||
* Száray Miklós- Történelem I. |
* Száray Miklós- Történelem I. |
||
* {{MNL|8|296–297}} |
|||
[[Kategória:Történelmi népek]] |
[[Kategória:Történelmi népek]] |
A lap 2010. december 10., 23:51-kori változata
Nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulata, a Frank Birodalom létrehozója. Nevük jelentése: merész, féktelen.
Történelmük
Törzsszövetségek kora
A frank törzsek az i. u. 3. században tűntek fel a Rajna jobb partján, és még ebben a században (nyelvük és szokásaik azonosságát megőrizve) két nagyobb ágra, a száliakra és a ripuáriakra váltak szét. A 4. században egyre jobban benyomultak Galliába, ahol összeolvadtak a helyben élő romanizált lakossággal. Területüket a Nyugatrómai Birodalom rovására növelve a nyugat felé, Gallia északi részén terjeszkedtek, a ripuáriak pedig délnek, Metz irányába.
V. század elején a száliak nagy tömegben keltek át a Rajnán, és Gallia északi vidékein települtek le. Bomló törzsi szervezetükből katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni, de a népesség zöme még szabad frank volt — ők állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A hódítás és az azzal szerzett zsákmány egyenlőtlen elosztása növelte a társadalmi különbségeket. I. Childerich (ur. 458–481), a Meroving dinasztia második uralkodója még a rómaiak szövetségeseként győzte le a vizigótokat, a szászokat és az alemannokat. Fia, I. Klodvig egyesítette a szétszórtan élő frank törzseket. A Nyugatrómai Birodalom bukása utáni hatalmi űrt kihasználva irányítása alá vonta Gallia Loire-tól északra fekvő területeit, 496-ban felvette a kereszténységet, és a vouilléi csatában (507) megsemmisítette a vizigótok toulouse-i királyságát. Ezzel a frankok uralmuk alá vonták a mai Franciaország északi és Németország nyugati területeit, a Rajnától a Loire vidékéig.
A Frank Birodalom megalapításának történetét először (a 6. században) Tours-i Gergely írta meg Historia Francorum címen ismert krónikájában.
A Frank Birodalom
Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget. Az egyes részkirályságokat később többször is összevonták, illetve újra felosztották, így a 7. század végére egyes Meroving uralkodók kénytelenek voltak parasztszekéren utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok (majordomusok) befolyása. Ők legnemesebb földműves családokból kerültek ki, ők irányították a hadsereget, az államügyeket.
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben Pipin austrasiai majordomus győzelmével végződött Terty-i csatától (gyakorlatilag a Karoling dinasztia megalapításától) 814-ig, Jámbor Lajos haláláig tartott. Ezután fiai:
- I. Lothár,
- [[II. Lajos német király|Német Lajos] és
- Kopasz Károly
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki.
Napjainkban
A frankok bajorországi közigazgatási régiói:
- Felső-Frankföld (németül: „Oberfranken”) Fővárosa: Bayreuth
- Közép-Frankföld („Mittelfranken”) Fővárosa: Ansbach
- Alsó-Frankföld („Unterfranken”) Fővárosa: Würzburg
Források
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963-9199-29-X
- Száray Miklós- Történelem I.
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 296–297. o. ISBN 963-85773-9-8