„Milétoszi filozófiai iskola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegészítés
5. sor: 5. sor:


== Milétoszi természetfilozófusok ==
== Milétoszi természetfilozófusok ==
Az első nagy milétoszi gondolkodók: [[Thalész]], [[Anaximandrosz]] és [[Anaximenész]] voltak. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg. Ez az elmélet valójában a [[hésziodosz]]i theogónia továbbgondolása volt.
Az első nagy milétoszi gondolkodók: [[Thalész]], [[Anaximandrosz]] és [[Anaximenész]] voltak. Tényként fogadták el a valóságos lét elsődlegességét. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg, mert a valóság lényegét egységes elvként próbálták megközelíteni, a világ lényegét a sokféleség egységének tartották. A sokféleségben pedig felfedezték a dolgok lényegét alkotó ellentétességet. Ez az elmélet valójában a [[hésziodosz]]i theogónia továbbgondolása volt.


Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.
Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.

A lap 2010. december 5., 19:55-kori változata

Milétosz elhelyezkedése

Milétoszi iskola az Kr.e. VI. században a Kis-ázsiai Milétoszban működő első görög filozófiai iskola volt.

A Kr. e. . IX. század és a Kr. e. VI. század között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A poliszokban kialakult a magántulajdon, s ennek alapján egy olyan társadalmi réteg, amely egyben a filozófiai gondolkodás létrehozója lesz. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye , amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom hésziodoszi nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők. Ugyanis Milétoszba a lakosai által alapított településekről, valamint az ókori Kelet több országából és az Égei-tenger szigeteiről ide áramlottak a korabeli kultúra szellemi és anyagi javai. Emiatt a különféle kultúrák találkozásának központja lett. A biztonságos tengeri hajózás technikai feltételeinek megteremtése egyben nélkülözhetetlenné tette a matematikai, a csillagászati, a földrajzi és a mechanikai ismereteket. Így a milétoszi iskola képviselőinek gondolataiban a rabszolgatartó demokrata réteg, a kézművesek, a kereskedők racionalista világszemlélete tükröződik, s ők a korai materializmus magalapítói.

Milétoszi természetfilozófusok

Az első nagy milétoszi gondolkodók: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész voltak. Tényként fogadták el a valóságos lét elsődlegességét. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg, mert a valóság lényegét egységes elvként próbálták megközelíteni, a világ lényegét a sokféleség egységének tartották. A sokféleségben pedig felfedezték a dolgok lényegét alkotó ellentétességet. Ez az elmélet valójában a hésziodoszi theogónia továbbgondolása volt.

Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható Xenophanész is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.

Lásd még

Irodalom

  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.
  • Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995.