„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
165 568 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
165 568 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor: 35. sor:
}}
}}


'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref>http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442</ref><ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = }}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között<ref name=kronologia/>, az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett<ref name=kronologia/>.
'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref>http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442</ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = }}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között<ref name=kronologia/>, az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett<ref name=kronologia/>.


[[Chindaswinth nyugati gót király|Chindaswinth]] király fiaként született, és [[649]]-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak<ref name=gotok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f15.htm A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában]</ref>. Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe<ref name=gotok/>; csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni<ref name=gotok/>. Recceswinth jelleme a szelidség volt<ref name=gotok/>; ellenségeinek megbocsátott<ref name=gotok/> s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett<ref name=gotok/>. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké<ref name=gotok/>; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett<ref name=gotok/>. Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra<ref name=gotok/>. A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek<ref name=gotok/>. A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette<ref name=gotok/>. Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katholikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen<ref name=gotok/>. Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét<ref name=gotok/>.
[[Chindaswinth nyugati gót király|Chindaswinth]] király fiaként született, és [[649]]-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak<ref name=gotok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f15.htm A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában]</ref>. Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe<ref name=gotok/>; csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni<ref name=gotok/>. Recceswinth jelleme a szelidség volt<ref name=gotok/>; ellenségeinek megbocsátott<ref name=gotok/> s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett<ref name=gotok/>. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké<ref name=gotok/>; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett<ref name=gotok/>. Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra<ref name=gotok/>. A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek<ref name=gotok/>. A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette<ref name=gotok/>. Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katholikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen<ref name=gotok/>. Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét<ref name=gotok/>.

A lap 2010. december 5., 00:47-kori változata

Recceswinth
Nyugati gót király
Uralkodási ideje
649. január 20. – 672. szeptember 1.
ElődjeChindaswinth
UtódjaWamba
Életrajzi adatok
Születettnem ismert
Elhunyt672. szeptember 1.
Gerticos
NyughelyeToledo Cathedral
ÉdesapjaChindaswinth
ÉdesanyjaRekiberga
A Wikimédia Commons tartalmaz Recceswinth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-től haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét[3]. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között[3], az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett[3].

Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak[4]. Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe[4]; csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni[4]. Recceswinth jelleme a szelidség volt[4]; ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett[4]. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké[4]; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett[4]. Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra[4]. A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek[4]. A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette[4]. Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katholikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen[4]. Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét[4].

Törvénykönyve

Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a Lex Visigothorumot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét[5]. A Lex Visigothorum alapja I. Justinianus kódexe[5], a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást[6]. A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása[7]. A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, aemyl a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik[7]. Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot[4], az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a comesnek beleegyezését is megkívánta hozzá[7]. (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet[7].) A törvénykönyvet a spanyolok még a moszlim uralom idején is használtak[4]. Mindazáltal e kitünő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húszéves nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot[4].

Jegyzetek

  1. ↑ http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442
  2. ↑ Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) (német nyelven). Genealogie Mittelalter
  3. ↑ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
  5. ↑ a b Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal
  6. ↑ Dr. Márki Sándor: A középkor története, 54–55. oldal
  7. ↑ a b c d Dr. Márki Sándor: A középkor története, 55. oldal


Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Nyugati gót király
649 – 672
 Következő uralkodó:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Recceswinth_nyugati_gót_király&oldid=8900140”