„GFAJ-1” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Lásd még: iw jav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
{{reflist}} |
{{reflist}} |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
* [[Asztrobiológia]] |
* [[Asztrobiológia]] |
||
[[Category:Baktériumok]] |
[[Category:Baktériumok]] |
||
A lap 2010. december 2., 22:29-kori változata
A GFAJ-1 egy rúd alakú extremofil baktérium, mely foszforhiányos környezetben képes az általában mérgezőnek számító arzént beépíteni a DNS-ébe.[1] A felfedezés tovább erősíti azt az elképzelést, hogy más bolygókon az élet radikálisan különbözhet a földitől, és tovább segítheti a megtalálására irányuló kutatásokat.[1][2]
Felfedezése
A GFJA-1 organizmust Felise Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológusa fedezte fel az US Geologic Survey Menlo Parkban található laboratóriumában. A baktérium tartalmazó mintákat a kaliforniai Mono Lake tónál gyűjtötték, az elkülönítésére irányuló kutatások 2009-ben kezdődtek. A tó magas sótartalmú és erősen savas, emellett az egyik legnagyobb természetben megtalálható arzénkoncentrációval bír. A felfedezést 2010. december 2-án hozták nyilvánosságra.
A GFJA-1 nemzetségébe tartozó baktérium többsége a sós vizet kedveli. Ezek a baktériumok képesek elviselni a magas arzéntartalmú környezetet, ám a GFAJ-1 ezen is túllép. Ha ugyanis a környezetben nem áll rendelkezésre elég foszfor, a baktérium képes arzént beépíteni a DNS-ébe, és így folytatni a növekedést. Wolfe-Simon kutatásai felderítették, hogy az "elnyelt" arzén egytizede beépült a nukleinsavba. Mikor a GFAJ-1 baktériumok foszforhiányos állapotba kerültek, az arzén ugyanazon a módon kapcsolódott az oxigénhez és a szénhez, mint a hagyományos DNS-ben. Wolfe-Simon minden kísérlete ugyanarra az eredményre vezetett: a GFAJ-1 képes arzénnal helyettesíteni a foszfort a DNS-ében, ezzel egyedülálló a Földön található élőlények között.
Jelentősége
A felfedezés, hogy a mikroorganizmus képes felhasználni az arzént ahhoz, hogy felépítse saját alkotóelemeit annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre foszfor, növeli annak az esélyét, hogy létezhet élet a Földön kívül is.
Hivatkozások
- ↑ a b „Arsenic-loving bacteria may help in hunt for alien life”, BBC News, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
- ↑ „Arsenic-Eating Bacteria Opens New Possibilities for Alien Life”, Space.com, Space.com, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.)