„Wikipédia:Az első lépések (formázás)” változatai közötti eltérés

A Wikipédia-szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a szerkesztés megkönnyítése érdekében a wiki egyszerű, beépített MediaWiki leíró nyelvét használhatod. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.

Félkövér és dőlt betűk

A legáltalánosabban használt wiki-parancsok (tagek) a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:

''így lesz dőlt'' a dőlt betű (két aposztróf mindkét oldalon),
'''félkövér''' a félkövér (három aposztróf mindkét oldalon),
'''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (öt aposztróf mindkét oldalon).

Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:

A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i. e. 6. században élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
- A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan Élet Londonban című művéből.
- '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.

Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.

A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában.
- A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.
Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
- Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.

Bővebb leírásért lásd a formai útmutatót.

Címsorok és alfejezetek

A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor a címsorok segítségével kisebb részekre tagolható, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.

Címsorok így készíthetőek:

== Főcím == (két egyenlőségjel)
=== Cím === (három egyenlőségjel)
==== Alcím ==== (négy egyenlőségjel)

Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak ha már három bekezdés van.

Nézd meg a jegyzetekkel ellátott példaoldaltKipróbálom a homokozóbanA bevezető folytatása: belső hivatkozások →

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{folyamatosan félig védett tartalom|lakat=igen}}
-=='''Id. GYIMESI János'''==
+<div style="text-align:center;border-bottom:3px solid #ccf">
-Békésszentandrás, 1913. 11. 13. – Budapest, 1993. 01. 31.
+<div style="float:left;width:17%;padding:.3em 0;margin:2px 2px 0">[[Wikipédia:Az első lépések|Az első lépések]]</div>
-=='''Csapatai:'''==
+<div style="float:left;width:17%;padding:.3em 0;margin:2px 2px 0">1. [[Wikipédia:Az első lépések (szerkesztés)|Szerkesztés]]</div>
-* TFSE
+<div style="float:left;width:17%;font-weight:bold;background-color:#f4f4ff;padding:.3em 0;border:2px solid #ccf;border-bottom:0;font-size:130%">2. Formázás</div>
-* KASE
+<div style="float:left;width:23%;padding:.3em 0;margin:2px 2px 0">3. [[Wikipédia:Az első lépések (belső hivatkozások)|Belső hivatkozások]]</div>
-* Bp. Petőfi
+<div style="float:right;width:23%;padding:.3em 0;margin:2px 2px 0">4. [[Wikipédia:Az első lépések (társprojekt-hivatkozások)|Társprojekt-hivatkozások]] &nbsp; '''>'''</div>
-* Petőfi-Tervhivatal
+<div style="width:0;height:0;clear:both;overflow:hidden"></div>
-* Férfi válogatott
+</div> __NOEDITSECTION__
-* Női válogatott
+<div style="border:3px solid #ccf;padding:.5em 1em 1em 1em;border-top:none;background-color:#fff;color:#000">
+{{tutorial}}
+A Wikipédia-oldalak '''formázása''' a '''[[Wiki]]text''' segítségével történik, így nem kell megtanulnod a [[HTML]] használatát, ha szerkeszteni szeretnél.
-=='''Eredményei:'''==
-* Eb-ezüstérmes (1950)
-* Eb-bronzérmes (1952)
-* 10-szeres országos bajnok
+== Wikitext, avagy wiki-jelölőnyelv ==
-=='''Megjegyzés:'''==
+A Wikipédia-szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a szerkesztés megkönnyítése érdekében a wiki egyszerű, beépített '''[[Wikipédia:Hogyan_szerkessz_lapokat?#A_wiki_jel.C3.B6l.C5.91nyelv|MediaWiki leíró nyelvét]]''' használhatod. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.
-kosárlabdázó, mesteredző, nemzetközi játékvezető, labdarúgó, a válogatott kapitánya, az első magyar játékvezető, aki olimpián bíráskodott (1948. London)
+=== Félkövér és dőlt betűk ===
-=='''Élete:'''==
+A legáltalánosabban használt wiki-parancsok ('''''tag'''''ek) a '''félkövér''' és a ''dőlt''. A '''kövérítés''' és ''döntés'' abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (<tt>'</tt>) teszünk:
--ban született ''Békésszentandrás''on a magyar kosárlabda halhatatlanjaként emlegetett id. Gyimesi János. A jó adottságokkal rendelkező fiúra már az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején felfigyeltek, főként atlétikában, és labdarúgásban versenyeztették. Tragikus hirtelenséggel elhunyt szülei után a családi fészek melegét a versenyek, az erőt adó sportközösségek, a szülői szeretet hiányát pedig több, XX. századi neves edző pótolta.
-Sokoldalú tehetsége, kalandokban bővelkedő élete során alig akadt olyan sportág, amit ne próbált volna ki, Szarvason az asztalitenisz és a jéghoki is bekerült a repertoárba.
-A húszas éveinek meghatározó intézményévé a Testnevelési Főiskola vált, ahova sportösztöndíjasként került be, és ahol a tenisz mellett végül megismerte élete örök szerelmét: a kosárlabdát. A ''TFSE'' és a ''KASE'' után a ''Petőfi-Tervhivatal'' csapata következett, azonban a sikeres „menetelésnek” a második világháború vészterhes évei vetettek véget.
-Ez volt id. Gyimesi János életében a ''fordulópont'': versenyzői pályafutását egy nagy ívű, emlékezetes edzői karrier váltotta fel. Kitűnő meglátásai, zseniális szervezőképessége már a férfiválogatottban megmutatkozott: 1947-től ''vezetőedző''ként tréningezte a csapatot.
-Csalhatatlan biztonsággal, megkérdőjelezhetetlen szakértelemmel válogatta ki játékosait. Döntésével azonban sokszor ellenkezett az akkori közvélemény, pl.: az 1955-ben Európa-bajnok férfi válogatott későbbi legsikeresebb játékosai, ''Greminger'' és ''Zsíros'' a hazai sportélet általános meglepetésére került be a 12-es keretbe.
-Az elkövetkezendő időszakban már ő jelölte ki a sportvezetésben követendő utat: csapataira szabott taktikái, kidolgozott figurái egyaránt a gyors iramú, szabad, improvizatív játékot segítették elő. A híres magyar testalkat mellett egyaránt fontosnak tartotta az erős, kitartó lelki személyiségeket, s ez a párosítás mind a mai napig a legmegfelelőbb sikerforrás a magyar kosárlabda történetében.
+* <tt><nowiki>''így lesz dőlt''</nowiki></tt> a ''dőlt betű'' (két aposztróf mindkét oldalon),
-Élete értelmét a ''női válogatott'' mellett találta meg: pályafutása csúcsán már szövetségi kapitányként vezette az 1950-es Európa Bajnokságra a válogatottat. A megállíthatatlanul menetelő csapat végül a döntő első félidejéig magáénak tudta a vezetést a szovjetekkel szemben, amikor is id. Gyimesi János életének máig emlegetett, emlékezetes döntését hozta. A meccs szünetében az ''OTSB'' (Országos Testnevelési és Sportbizottság) elnöke, ''Hegyi Gyula'' látogatta meg a csapatot az öltözőben, ahol először nem győzte dicsérni a látványos játékot, majd finom célzásként megemlítette, hogy a „nagy Szovjetunió a barátunk”, így talán az volna a leghelyesebb, ha ők nyernének.
+* <tt><nowiki>'''félkövér'''</nowiki></tt> a '''félkövér''' (három aposztróf mindkét oldalon),
-A megalkuvásra képtelen Gyimesit rettenetesen felbőszítette a mérkőzés eladására tett nyílt felhívás, s játékosai élén foggal-körömmel küzdött a győzelemért. Sajnos végül a szovjetek győztek, és hazánk ''ezüstérem''mel zárta a tornát.
+* <tt><nowiki>'''''félkövér dőlt'''''</nowiki></tt> a '''''félkövér dőlt''''' (öt aposztróf mindkét oldalon).
-A határozott elutasításnak azonban meglett a későbbiekben a következménye: a legendás edző kénytelen volt lemondani női szövetségi kapitányi posztjáról. 1956-57-ben néhány meccs erejéig ugyan visszahelyezték korábbi edzői székébe, de a folyamatos bírálatokat rosszul fogadta, és végül a hatalom örökre eltiltotta minden sporttevékenységtől. A szomorú események ellenére továbbra is a kosárlabda maradt élete szerelme, nyomon követett minden fontos meccset, a távolból bíztatta régi tanítványait. A játék szeretetét 1993-as haláláig nem sikerült kiölni belőle, s így fia, ''ifj. Gyimesi János'' nemcsak követte édesapja pályaútját, de játékosok százainak tanította meg a kosárlabda alapjai mellett a fair play tiszteletét, id. Gyimesi János emlékére.
+Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:
-=='''Forrás:'''==
+* A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
-http://www.superjam.hu/50ev/jatekosfajlok/gyimesi_id.htm
+** <nowiki>A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.</nowiki>
-http://brsebasketball.atw.hu/downloads/Horvath_Elemer_-_A_kosarlabdazas_kronikaja.pdf
+* '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.
-http://www.superjam.hu/50ev/jatekosfajlok/50ev-50legenda.pdf
+** <nowiki>'''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.</nowiki>
+Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.
+* A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.
+** <nowiki>A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.</nowiki>
+* Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.
+** <nowiki>Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.</nowiki>
+Bővebb leírásért lásd a [[Wikipédia:Formai útmutató|formai útmutatót]].
+=== Címsorok és alfejezetek ===
+A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor a címsorok segítségével kisebb részekre tagolható, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.
+Címsorok így készíthetőek:
+* <tt><nowiki>== Főcím ==</nowiki></tt> (két egyenlőségjel)
+* <tt><nowiki>=== Cím ===</nowiki></tt> (három egyenlőségjel)
+* <tt><nowiki>==== Alcím ====</nowiki></tt> (négy egyenlőségjel)
+Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a [[Wikipédia:Homokozó|homokozóban]]. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak ha már három bekezdés van.
+{{Gombsor
+|1. gomb = Nézd meg a [[Wikipédia:A szócikkek felépítése|jegyzetekkel ellátott példaoldalt]]
+|2. gomb = Kipróbálom a [[Wikipédia:Homokozó|homokozóban]]
+|3. gomb = A bevezető folytatása: [[Wikipédia:Az első lépések (belső hivatkozások)|belső hivatkozások →]]
+|3. gomb float = jobbra
+|méret=közepes|stílus=megbeszélések
+}}
+<div style="clear:both"/>
+</div>
+[[Kategória:Az első lépések|{{PAGENAME}}]]
+[[en:Wikipedia:Tutorial (Formatting)]]
+[[als:Wikipedia:Tutorial/2]]
+[[bg:Уикипедия:Наръчник/Форматиране]]
+[[ca:Viquipèdia:Guia bàsica/Format]]
+[[ckb:ویکیپیدیا:فێرکاری (شێوەزار)]]
+[[cs:Wikipedie:Průvodce (formátování)]]
+[[de:Hilfe:Tutorial/4]]
+[[el:Βικιπαίδεια:Οδηγός για νέους χρήστες/Διαμόρφωση κειμένου]]
+[[es:Ayuda:Tutorial (formato)]]
+[[fa:ویکی‌پدیا:خودآموز (قالب‌بندی)]]
+[[gl:Wikipedia:Guía (formato)]]
+[[hr:Wikipedija:Tečaj (Oblikovanje članaka)]]
+[[it:Aiuto:Tutorial/Formattazione]]
+[[ja:Wikipedia:ガイドブック 執筆する]]
+[[ka:ვიკიპედია:მასწავლებელი (ფორმატირება)]]
+[[ko:위키백과:길라잡이 (편집)]]
+[[lv:Vikipēdija:Pamācība (Noformēšana)]]
+[[ms:Wikipedia:Tutorial (Memformat)]]
+[[nl:Wikipedia:Snelcursus/Opmaken]]
+[[pt:Wikipedia:Tutorial/Formatação]]
+[[sk:Wikipédia:Príručka/Formátovanie]]
+[[sr:Википедија:Упутства/Обликовање чланака]]
+[[sv:Wikipedia:Formatering]]
+[[ur:منصوبہ:آموختار (شکل صورت)]]
+[[zh:Wikipedia:使用指南 (格式)]]