„Quadriga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átír
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Brandenburg Gate Quadriga at Night.jpg|bélyegkép|Quadriga a berlini [[Brandenburgi kapu]] tetején]]
[[Fájl:Brandenburg Gate Quadriga at Night.jpg|bélyegkép|Quadriga a berlini [[Brandenburgi kapu]] tetején]]


A '''quadriga''' négylovas [[ókor]]i díszkocsi, a [[harci szekér]] egy speciális változata. A keleti, elsősorban [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] mintájú harci kocsi egy kései utódja, amely eltávolodott az eredeti funkciótól. A név etimológiája a [[latin nyelv|latin]] ''quadri-'' és ''iugum'' szavak összetételére vezethető vissza. Ez annyit jelent: „négy járom”, a négy ló befogására alkalmazott rendszer alapján. Négy ló befogása ugyanis kétféleképpen lehetséges. Vagy páronként, egymás előtt, vagy a négy ló egymás mellett helyezkedik el. Az előbbi nem ''quadriga'', csak az utóbbi. Ennek ellenére a quadrigában is egyetlen iga van, a középső két ló közti rúd. A két szélső lovat csak „szálakkal” ''(funalis)'' kötötték a [[szekér]] elé, a lovak mögött elhelyezett hosszú keresztrúdhoz.
A '''quadriga''' kétkerekű, négylovas [[ókor]]i díszkocsi. A keleti, elsősorban [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] mintájú [[harci szekér]] egy kései változata. Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az [[i. e. 7. század]] – [[i. e. 6. század]]ból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. [[III. Tukulti-apil-ésarra asszír király]] reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az [[i. e. 8. század]]ban.


== Története ==
[[Görögország]]ban már kiterjedten használták, s innen terjedt el használata először a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve [[Római Birodalom|Rómában]]. Ábrázolásai leginkább érmeken maradtak fenn, ezek közül is kiemelkednek az [[i. e. 3. század]]i [[szicília]]i görög városállamok, elsősorban [[Szürakuszai]] pénzei, amelyeken [[Héliosz]] napisten egy quadrigát hajt. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt. Az [[ókor]] végével használata egyre inkább visszaszorult.
Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az [[i. e. 7. század]] – [[i. e. 6. század]]ból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. [[III. Tukulti-apil-ésarra asszír király]] reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az [[i. e. 8. század]]ban. Az asszírok azért alkalmaztak négy lovat, mert nehéz, magasított és mellvéddel ellátott szekeret húztak, amelyen négy harcos foglalt helyet a korábbi egyiptomi kétszemélyes és a [[hettiták|hettita]] három személyes helyett. Egyes értelmezések szerint quadrigaszerű a [[Enúma elis]] mítosz [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] változatában [[Marduk]] szekere is.

[[Görögország]]ban már kiterjedten használták, ekkor [[tethrippon]] („négy ló”) volt a neve. Innen elterjedt a használata először a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve [[Római Birodalom|Rómában]]. A görögök és a rómaiak elsősorban versenyzésre használták. Sem a görög, sem a római harcászat nem alkalmazta a harci szekereket, a lovasságot is csak csekély mértékben. A kocsiversenyek a legnépszerűbb műsorok voltak a sportrendezvényeken. Egy ilyen látható a [[Ben-Hur (film, 1959)]] leghíresebb jelenetében.

A szekér ennek megfelelően átalakult. A test kisebb lett, mint a harci szekereké volt, mivel már csak egy, legfeljebb két ember foglalt helyet benne. A tengelytávja viszont maradt széles, így stabil jármű volt. A négy ló a könnyített szekeret és a kevesebb embert nagy sebességgel volt képes vontatni. A quadriga harci vonatozása Rómában a [[triumphus]]ra korlátozódott. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt.

Ábrázolásai mozaikokon, festményeken láthatók. Szobrok nem maradtak fenn az ókorból. Érméken is gyakran előfordulnak, ezek közül is kiemelkednek az [[i. e. 3. század]]i [[szicília]]i görög városállamok, elsősorban [[Siracusa|Szürakuszai]] pénzei, amelyeken [[Héliosz]] napisten egy quadrigát hajt. Ez az ábrázolás a görög [[Apollón]] kultuszokon alapult, aki négylovas szekéren járta be az eget, és sokszor napistenként is tisztelték Héliosz helyett. A másik istenség, aki gyakorta feltűnik quadrigán, [[Niké|Victoria]], a győzelem istennője.


== Források ==
== Források ==
* {{MűvLex copy|3|850}}
* {{MűvLex|3|850}}
* {{RLA-5}}; KAMPFWAGEN, 341. old.
* {{RLA-5}}; KAMPFWAGEN, 341. old.
* Ulrike Krenzlin, Johann Gottfried Schadow: ''Die Quadriga: Vom preußischen Symbol zum Denkmal der Nation'', Frankfurt am Main, 1991.

== Külső hivatkozások ==
*[http://penelope.uchicago.edu/~grout/encyclopaedia_romana/circusmaximus/quadrigae.html Quadriga]
*[http://www.xs4all.nl/~sp88k/Coin/Traveler/Objects/Quadriga.htm Quadriga]
* [https://www.wiki.ed.ac.uk/display/potcw/Chariot+Racing Chariot Racing]

{{portál|ókor}}


[[Kategória:Állati erővel mozgatott járművek]]
[[Kategória:Állati erővel mozgatott járművek]]

A lap 2010. november 30., 01:42-kori változata

Quadriga a berlini Brandenburgi kapu tetején

A quadriga négylovas ókori díszkocsi, a harci szekér egy speciális változata. A keleti, elsősorban egyiptomi mintájú harci kocsi egy kései utódja, amely eltávolodott az eredeti funkciótól. A név etimológiája a latin quadri- és iugum szavak összetételére vezethető vissza. Ez annyit jelent: „négy járom”, a négy ló befogására alkalmazott rendszer alapján. Négy ló befogása ugyanis kétféleképpen lehetséges. Vagy páronként, egymás előtt, vagy a négy ló egymás mellett helyezkedik el. Az előbbi nem quadriga, csak az utóbbi. Ennek ellenére a quadrigában is egyetlen iga van, a középső két ló közti rúd. A két szélső lovat csak „szálakkal” (funalis) kötötték a szekér elé, a lovak mögött elhelyezett hosszú keresztrúdhoz.

Története

Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az i. e. 7. századi. e. 6. századból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. III. Tukulti-apil-ésarra asszír király reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az i. e. 8. században. Az asszírok azért alkalmaztak négy lovat, mert nehéz, magasított és mellvéddel ellátott szekeret húztak, amelyen négy harcos foglalt helyet a korábbi egyiptomi kétszemélyes és a hettita három személyes helyett. Egyes értelmezések szerint quadrigaszerű a Enúma elis mítosz újbabiloni változatában Marduk szekere is.

Görögországban már kiterjedten használták, ekkor tethrippon („négy ló”) volt a neve. Innen elterjedt a használata először a Földközi-tenger keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve Rómában. A görögök és a rómaiak elsősorban versenyzésre használták. Sem a görög, sem a római harcászat nem alkalmazta a harci szekereket, a lovasságot is csak csekély mértékben. A kocsiversenyek a legnépszerűbb műsorok voltak a sportrendezvényeken. Egy ilyen látható a Ben-Hur (film, 1959) leghíresebb jelenetében.

A szekér ennek megfelelően átalakult. A test kisebb lett, mint a harci szekereké volt, mivel már csak egy, legfeljebb két ember foglalt helyet benne. A tengelytávja viszont maradt széles, így stabil jármű volt. A négy ló a könnyített szekeret és a kevesebb embert nagy sebességgel volt képes vontatni. A quadriga harci vonatozása Rómában a triumphusra korlátozódott. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt.

Ábrázolásai mozaikokon, festményeken láthatók. Szobrok nem maradtak fenn az ókorból. Érméken is gyakran előfordulnak, ezek közül is kiemelkednek az i. e. 3. századi szicíliai görög városállamok, elsősorban Szürakuszai pénzei, amelyeken Héliosz napisten egy quadrigát hajt. Ez az ábrázolás a görög Apollón kultuszokon alapult, aki négylovas szekéren járta be az eget, és sokszor napistenként is tisztelték Héliosz helyett. A másik istenség, aki gyakorta feltűnik quadrigán, Victoria, a győzelem istennője.

Források

  • Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 850. o.
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie V; Ia – Ki, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: Walter de Gruyter & Co (1980). ISBN 3-11-007192-4 ; KAMPFWAGEN, 341. old.
  • Ulrike Krenzlin, Johann Gottfried Schadow: Die Quadriga: Vom preußischen Symbol zum Denkmal der Nation, Frankfurt am Main, 1991.

Külső hivatkozások

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap