„Szlavónia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ferdinánd –> I. Ferdinánd magyar király |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|Szlovénia}} |
{{más|Szlovénia}} |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:CRO Coa Slavonia.svg|100px|bélyegkép|balra|Szlavónia címere [http://hu.wikibooks.org/wiki/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere]]] |
||
[[Fájl:II. Endre szlavóniai pénze.jpg|bélyegkép|II. Endre (1205-1235) szlavóniai pénze kettős kereszt és menyét éremképpel]] |
[[Fájl:II. Endre szlavóniai pénze.jpg|bélyegkép|II. Endre (1205-1235) szlavóniai pénze kettős kereszt és menyét éremképpel]] |
||
[[Fájl:Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg|bélyegkép|[http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/H%C3%A9der_nemzets%C3%A9g_c%C3%ADmere Németújvári Henrik], Tótországi (azaz Szlavóniai) bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel]] |
[[Fájl:Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg|bélyegkép|[http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/H%C3%A9der_nemzets%C3%A9g_c%C3%ADmere Németújvári Henrik], Tótországi (azaz Szlavóniai) bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel]] |
A lap 2010. november 20., 18:58-kori változata
Szlavónia két különböző történelmi régiót jelöl a Dráva és a Száva között, a mai Horvátország területén:
- A középkori történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a Dráva-Száva-köze nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt.
- Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik:
- Az újkori történelmi Szlavónia (a 19. századig gyakran Tótország) elnevezés a korábbival ellentétben a Dráva-Száva-köze keleti felét jelentette, a mai Kelet-Horvátország területén. Ez a vidék a középkorban még Magyarország szerves részét alkotta, csak az újkorban került Horvátországhoz.
- A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia területével a Nyugat-Szerémséggel kiegészülve. A Szerémség ma Horvátországhoz tartozó része (Nyugat-Szerémség) történelmileg ugyan nem tartozott ide, a mai horvát tájszemlélet azonban már ezt a vidéket is Szlavónia részeként kezeli.
Szócikkünk – a középkori és újkori történelmi Szlavóniára vonatkozó történeti rész kivételével – a mai értelemben vett Szlavóniáról szól.
Történelem
A középkori Szlavónia
A 11. században Szent István király a Magyar Királyság uralma alá vonta a szláv („szlavón”) lakosságú területet Szlavón Bánság néven. A báni tisztséget a helyi szláv Svetoslavić család tagjai töltötték be. A 11. század végén a Szávától délre fekvő középkori Horvátország is magyar uralom alá került. A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a belső önállóságot élvező szlavón és horvát bánok.
A 12. században a szlavón tartományt egy ideig hercegségnek nevezték. Valószínűleg az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.
A 13. századtól a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Ettől kezdve egészen 1523-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. 1476-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került. I. Ferdinánd idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.