„Energiahordozó” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Formázandó |
|||
28. sor: | 28. sor: | ||
Az elhagyott bányaterületek [[rekultiváció|rekultíválása]], újrahasznosítása. |
Az elhagyott bányaterületek [[rekultiváció|rekultíválása]], újrahasznosítása. |
||
==Forrás== |
|||
=====Felhasznált irodalom:===== |
|||
*{{fordítás|en|Energy_carrier}} |
|||
*[http://www.kovacsaron.hu/tudomany/altenergia.pdf Alternatív energiaforrások és energiahordozók hazánkban, Kovács Áron Zoltán 2005] |
|||
<references/>WIKIPEDIA angol nyelvű írás |
|||
⚫ | |||
http://en.wikipedia.org/wiki/Energy_carrier</ref> |
|||
[ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ÉS ENERGIAHORDOZÓK HAZÁNKBAN Kovács Áron Zoltán 2005 |
|||
http://www.kovacsaron.hu/tudomany/altenergia.pdf] |
|||
⚫ | |||
http://real.mtak.hu/1626/1/46916_ZJ1.pdf] |
A lap 2010. november 15., 20:59-kori változata
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők iso 13600. Környezet védelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket. Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél. Az ilyen energiahordozókkal környezetünkben nap mint nap találkozunk, és nagyban megkönnyítik az életünket. Energiatárolók egyaránt lehetnek mesterségesen előállítottak vagy természetből nyerhetőek, az ilyen közvetítők lehetnek például rugók, elektromos akkumulátorok, kondenzátorok, sűrített levegő, duzzasztott víz, hidrogén, kőolaj, szén, fa, és a földgáz stb. Energiahordozó gyakorlatilag bármi lehet, anyag vagy rendszer, ennek az átalakításával később kinyerhető energiához jutunk, és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk. Napjainkban a környezet tudatos életre való igény mind inkább előtérbe helyezi például a hidrogén energiahordozót, és a többi úgyszintén nem elhanyagolható fontosságú megújuló energiaforrásokat. Villamos energia raktározására a hidrogén a megfelelő technikai háttér biztosítását követően kiválóan alkalmas lehet. Sajnos jelenleg a felhasználása túl költséges a hidrogénautó és háztartási generátor ezért inkább csak demonstrációszerűen van jelen és inkább a nyugati társadalmakban. Európa jelenleg több energiát fogyaszt, mint amit megtermel. Egyes vélemények szerint a jövőben a hatékonyság jelentős javulása mellett, az energiafogyasztás másfélszeresére nő, melyet leginkább a fosszilis energiaforrások (ezen belül a szénfelhasználás) növekedése fedezi. A Föld készlete a hagyományos energiahordozók (mint a szén, a szénhidrogének vagy az atomenergia) terén véges. Különösen a szénhidrogének mennyisége aggasztó. A jelenlegi technológiával meghajtott gépkocsik üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kőolajból legfeljebb száz évre, de pesszimistább számítások szerint csak három évtizedre elegendő tartalék áll az emberiség rendelkezésére. Az energiahordozókból termelt energia előállítása gyakran szennyezi vagy nagy mértékben veszélyezteti környezetünk állapotát. Ezek a tényezők külön-külön is indokolják az alternatív energiahordozók, energiaforrások elterjedését.
Az energiahordozókat besorolhatjuk az alábbiak szerint a teljesség igény nélkül:
I primer energiahordozók (természetből kinyert energiahordozók)
- Meg nem újítható fosszilis energiahordozók Pl. szén, kőolaj, földgáz
- Primer, de nem fosszilis Pl. urán
- Megújuló energiahordozók Pl. szél, víz (hullám erőmű), biomassza, geotermikus energia|geotermális erőmű
II Szekunder energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük)
- Pl. elektromos áram , gázolaj,
Az energiagazdaság okozta környezeti problémák:
A fogyó fosszilis energiahordozók növekvő kitermelése globális energiaválságot eredményez. Környezetszennyezést súlyosbítja például az energiahordozók fokozódó elégetése, hatásai pl. az üvegházhatás, savas esők ennek következtében termőterületek elvesztése, védett fajok kipusztulása ehhez hozzá járulnak a lokális károkozások mint külszíni bányászat, tájrombolás (pl. meddőhányók) vezetékek telepítése, talajszennyezés. A vizek szennyezésénél tengeri kitermelés, tankerhajók balesetei, hulladék-elhelyezés problémái okoznak gondot. Az ártalmak mérséklésre lehetőség az energiatakarékosság melyet elérhetünk korszerűbb kisebb energiaigényű technológia alkalmazásával. Az elhagyott bányaterületek rekultíválása, újrahasznosítása.
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Energy_carrier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Alternatív energiaforrások és energiahordozók hazánkban, Kovács Áron Zoltán 2005
- OTKA kutatási projekt szakmai beszámoló