Muszlim naptár

Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló (tisztán lunáris) éveket használó, éra-időszámítás, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez a hidzsra, Mohamed próféta áttelepülése, azaz „futása” Mekkából Medinába.

A naptár a Korán előírásain alapul, az abban foglalt előírások betartása szent kötelesség minden muszlim számára. Hivatalos naptárként használják a Perzsa-öböl országaiban, különösen Szaúd-Arábiában. Más iszlám országok a gregorián naptárt használják a polgári életben, az iszlám naptárak csak a vallási életben használatosak.

Felosztása

Az iszlám év 12 holdhónapból, pontosabban 354,36 napból áll.

A hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 19 normál év (354 napos) található. 11 év – úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. – 355 napos. Ez esetben a hónapok kiosztása abban különbözik, hogy az utolsó hónap is 30 napból áll. A naptár pontossága 29,530556 (a szinódikus holdhónap 29,530589), ami körülbelül 2500 iszlám évenként tesz ki egy nap eltérést.

Mivel egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév – erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a muszlim ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.

A Magyarországon is használt időszámításnak körülbelül megfelelő iszlám évet úgy kapjuk meg, hogy az évszámból kivonunk 622-t, majd hozzáadjuk a különbség 1/32-ét. Ahhoz, hogy az iszlám naptár utolérje a gregorián naptár dátumát, sok évnek kell eltelnie. A gregorián naptár 20874. ötödik hónapjának első napján lesz megközelítőleg egyenlő az iszlám naptár szerinti 20874. ötödik hónapjának első napjával.

A hónapok az újholdat követő félhold megjelenésekor kezdődnek. Az újhold kezdete nagyon pontosan kiszámítható, mégis igen bonyolult a félhold megjelenésének a meghatározása. Ez függ az időjárástól, a látási viszonyoktól és a megfigyelő személy helyétől. E tényezők miatt az új hónap kezdetének előre meghatározása sem könnyű feladat.

Néhány iszlám közösség a Hold látható megjelenése, mások a vallási hatóságok által kiadott tájékoztatás alapján döntenek az új hónap kezdetéről. Mindkét elfogadott gyakorlat az iszlámban, de emiatt a hónap kezdőnapja nem egységes.

Ezek alapján nem lehet minden hívő számára megbízható naptárt készíteni előre. Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal. A naptárakban a félhold megjelenésének becsült dátuma található, és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal később vagy korábban is kezdődhet a naptárban levő napnál.

Az iszlám naptár éveinek átszámítási képlete

$C\approx {\frac {32H}{33}}+622$

$H\approx {\frac {33(C-622)}{32}}$

C (Gergely-naptár), H (Iszlám naptár)

Az iszlám naptár hónapjai

Muharram al-Haram (röviden Muharram) - محرّم

Szafar - صفر

Rabí al-Avval (Rabí I) - ربيع الأول

Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání (Rabí II) - ربيع الآخر أو ربيع الثاني

Dzsumáda l-úla (Dzsumáda I) - جمادى الأول

Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání (Dzsumáda II) - جمادى الآخر أو جمادى الثاني

Radzsab - رجب

Saabán - شعبان

Ramadán - رمضان

Savvál - شوّال

Dzú l-Kaada - ذو القعدة

Dzú l-Hiddzsa - ذو الحجة