„Szervetlen vegyület” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
a korr
1. sor: 1. sor:
{{Bővebben|Szervetlen kémia}}Hagyományos értelemben '''szervetlen vegyület'''nek azokat a [[vegyület]]eket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek. Ezzel szemben a szerves vegyületeket hagyományosan biológiai eredetűnek tekintik. A múlt század folyamán a szerves és szervetlen vegyületek pontos besorolása kevésbé fontossá vált a tudósok számára, elsősorban azért, mert az ismert vegyületek többsége nem természetes eredetű, hanem mesterségesen állították elő őket. Ezenkívül sok, a modern szervetlen kémia tárgykörébe tartozónak tekintett vegyület tartalmaz szerves [[ligandum]]okat. A [[fémorganikus kémia|fémorganikus]]és a [[bioszervetlen kémia]] kifejezetten a szerves kémia, biokémia és szervetlen kémia közötti területekkel foglalkozik.
{{Bővebben|Szervetlen kémia}}Hagyományos értelemben '''szervetlen vegyület'''nek azokat a [[vegyület]]eket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek. Ezzel szemben a szerves vegyületeket hagyományosan biológiai eredetűnek tekintik. A múlt század folyamán a szerves és szervetlen vegyületek pontos besorolása kevésbé fontossá vált a tudósok számára, elsősorban azért, mert az ismert vegyületek többsége nem természetes eredetű, hanem mesterségesen állították elő őket. Ezenkívül sok, a modern szervetlen kémia tárgykörébe tartozónak tekintett vegyület tartalmaz szerves [[ligandum]]okat. A [[fémorganikus kémia|fémorganikus]] és a [[bioszervetlen kémia]] kifejezetten a szerves kémia, biokémia és szervetlen kémia közötti területekkel foglalkozik.


A szervetlen vegyületeket formailag úgy definiálhatjuk, ahogy a nevük jelzi: nem szerves vegyületek. A [[szerves vegyület]]ek szenet tartalmaznak, bár néhány széntartalmú vegyületet hagyományosan a szervetlen vegyületek közé sorolnak. Ha a szervetlen kémiára és az életre gondolunk, érdemes visszagondolni arra, hogy a természetben sok kémiai részecske önmagában nem vegyület, hanem [[ion]]. A [[nátrium]]-, [[klorid]]- és [[foszfátion]]ok a szervetlen vegyületek egy részéhez – például [[szénsav]], [[nitrogén]], [[szén-dioxid]], [[víz]] és [[oxigén]] – hasonlóan alapvetően fontosak az élet számára. Ezen egyszerű ionoktól és molekuláktól eltekintve szinte minden, a bioszervetlen kémia körébe tartozó részecske tartalmaz szénatomot, és szerves vagy fémorganikus vegyületnek tekinthető.
A szervetlen vegyületeket formailag úgy definiálhatjuk, ahogy a nevük jelzi: nem szerves vegyületek. A [[szerves vegyület]]ek szenet tartalmaznak, bár néhány széntartalmú vegyületet hagyományosan a szervetlen vegyületek közé sorolnak. Ha a szervetlen kémiára és az életre gondolunk, érdemes visszagondolni arra, hogy a természetben sok kémiai részecske önmagában nem vegyület, hanem [[ion]]. A [[nátrium]]-, [[klorid]]- és [[foszfátion]]ok a szervetlen vegyületek egy részéhez – például [[szénsav]], [[nitrogén]], [[szén-dioxid]], [[víz]] és [[oxigén]] – hasonlóan alapvetően fontosak az élet számára. Ezen egyszerű ionoktól és molekuláktól eltekintve szinte minden, a bioszervetlen kémia körébe tartozó részecske tartalmaz szénatomot, és szerves vagy fémorganikus vegyületnek tekinthető.

A lap 2010. november 12., 09:05-kori változata

Hagyományos értelemben szervetlen vegyületnek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek. Ezzel szemben a szerves vegyületeket hagyományosan biológiai eredetűnek tekintik. A múlt század folyamán a szerves és szervetlen vegyületek pontos besorolása kevésbé fontossá vált a tudósok számára, elsősorban azért, mert az ismert vegyületek többsége nem természetes eredetű, hanem mesterségesen állították elő őket. Ezenkívül sok, a modern szervetlen kémia tárgykörébe tartozónak tekintett vegyület tartalmaz szerves ligandumokat. A fémorganikus és a bioszervetlen kémia kifejezetten a szerves kémia, biokémia és szervetlen kémia közötti területekkel foglalkozik.

A szervetlen vegyületeket formailag úgy definiálhatjuk, ahogy a nevük jelzi: nem szerves vegyületek. A szerves vegyületek szenet tartalmaznak, bár néhány széntartalmú vegyületet hagyományosan a szervetlen vegyületek közé sorolnak. Ha a szervetlen kémiára és az életre gondolunk, érdemes visszagondolni arra, hogy a természetben sok kémiai részecske önmagában nem vegyület, hanem ion. A nátrium-, klorid- és foszfátionok a szervetlen vegyületek egy részéhez – például szénsav, nitrogén, szén-dioxid, víz és oxigén – hasonlóan alapvetően fontosak az élet számára. Ezen egyszerű ionoktól és molekuláktól eltekintve szinte minden, a bioszervetlen kémia körébe tartozó részecske tartalmaz szénatomot, és szerves vagy fémorganikus vegyületnek tekinthető.

Szervetlen szénvegyületek

Sok olyan széntartalmú vegyület van, amelyet szervetlen vegyületeknek tekintünk, például a szén-monoxid, szén-dioxid, karbonátok, cianidok, cianátok, karbidok és tiocianátok. Általában azonban e területek kutatói nem aggódnak a pontos definíciók miatt.

Koordinációs kémia

A szervetlen kémiai kézikönyvekben tárgyalt egyik nagy vegyületcsoport a koordinációs vegyületek. Ebbe a csoportba a szigorúan szervetlen részecskéktől, például a kobalt(III)-hexammin-kloridtól (Co(NH3)6Cl3) kezdve a fémorganikus vegyületeken át – ilyen például a ferrocén (Fe(C5H5)2) (Fe(C5H5)2 – a bioszervetlen vegyületekig – hidrogenáz enzim – számos anyag tartozik.

Ásványtan

Az ásványok többnyire oxidok vagy szulfidok, amelyek szigorú értelemben is szervetlen vegyületek. Tulajdonképpen a Föld és a világegyetem legnagyobb része is szervetlen anyagból áll. Habár a földkéreg alkotóit jól ismerjük, az ásványosodás folyamata és az alsó földköpeny összetétele továbbra is aktív kutatási területek.

Hivatkozások

Ez a szócikk részben vagy egészben az Inorganic compound című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.