Államosítás

Az államosítás (nemzetközi szóval nacionalizálás vagy kollektivizálás) a magántulajdonban álló javak, illetve a felettük gyakorolt vagyoni értékű jogok állami tulajdonba vétele. A privatizációval ellentétes irányú gazdasági jogi folyamat.

Az állami tulajdon

Az állam tulajdonosi joga elsősorban a közszolgáltatásokkal összefüggő vagyontárgyakra, iparágakra terjed ki. Az ezen a körön túlterjedő, esetleg teljességre törő államosítást a társadalmi egyenlőséget hirdető ideológiák legitimálják, mint például a társadalmi tulajdon vagy az államkapitalizmus marxista eszmeköre. Diktatórikus politikai rendszerekben általában megelőzi az állami tulajdonba vételnek alapot szolgáltató jogi rendezés és a magántulajdon kárpótlás nélkül kerül állami kezelésbe, míg demokráciákban a kárpótlással járó államosítás csak a már lefektetett jogszabályi úton történhet. A túlzott államosítással együtt járó igazságtalanságokat kívánta megelőzni a kártalanítás kötelezővé tételével az ENSZ 1974-es chartája Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről (Charter of Economic Rights and Duties of States) címmel.

A világ nagy részében állami tulajdont képeznek a vasutak, az energiaipar és a közszolgálati média. A történelem során szélsőségesen nagyarányú államosítás zajlott le a volt kommunista blokk országaiban.

Államosítás Magyarországon

Magyarországon elsőként a postai szolgáltatást államosították az 1720-as években, majd megjelenésétől kezdve, az 1870-es évektől a telefonhálózatot. A 20. századot megelőző legjelentősebb államosítási folyamat az 1860-as évektől kezdődően a vasúthálózat állami kivásárlása volt a korábbi birtokosoktól, az osztrák államvasutaktól és más magánvállalkozásoktól.

1945 után indult meg a közszolgáltatási körön kívül eső magántárgyak nagyarányú, kárpótlás nélküli kollektivizálása. 1946. január 1-jével állami tulajdonba kerültek a bányák, az év végén pedig a négy legjelentősebb nehézipari vállalat (Rimamurányi Vasmű, Weiss Manfréd Művek, Ganz Vállalatok, Magyar Vagon- és Gépgyár) került sorra. 1948-ig külön törvények rendelkeztek a villamosművek, távvezetékek, bankok, egyházi iskolák, bérházak, a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari vállalatok államosítására. 1949-ben minden tíz dolgozónál többnek munkát adó cég és a külföldi tulajdonú vállalatok is állami tulajdonba kerültek.

Az államosítások légköre 1949-ben

Heimer Jenő államosító igazgató, 1970-ig az államosított irodagép-vállalatok vezérigazgatója visszaemlékezik 1983-ban: „Úgy hajtottuk végre, hogy másnap kora reggel percre azonos időpontban léptek be a kijelölt vállalatokhoz, nehogy azok egymást értesíthessék.” „a szakma első számú ellenségének tartottak, úgy gondolták, hogy én találtam ki az államosítást, sőt az intézkedésemre telepítettek ki néhány irodagépes kollégát. A kitelepítéseket ma is igazságtalannak tartom.” „… még vakon bíztam Rákosiban. Csak akkor döbbentem rá a valóságra, amikor a letartóztatottak között jó barátom, aki szegény a börtönben megzavarodott és meghalt.”

1960-as évekig a magánföldtulajdon gyakran erőszakos államosítása

Az 1960-as évek első feléig elhúzódott a magánföldtulajdon gyakran erőszakos államosítása, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kialakítása.

A rendszerváltozást követő években a közszolgáltatási körön kívül eső vagyontárgyak nagy része ismét magántulajdonba került, s az 1990 utáni kormányzatok az államosítás korábbi kárvallottjait igyekeztek kárpótolni. 1992-ben a tartósan állami tulajdonban maradt vagyon kezelésére megalakították az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot.

Lásd még

• Állami tulajdon
• Állami vállalat

Felhasznált forrás

• Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: Történelmi kulcsátvétel (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN 963-09-2160-X
• Botos János: Az államosítás és a szakszervezetek. Budapest: Népszava. 1988. ISBN 963 322 716 X
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 537–538. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Az államosítás. Pécs: G&G. 2000. ISBN 963 00 7397 8

Külső hivatkozások

• Az államosítás és az önálló magyar ipar kialakulása (1949–1957)