„Interparlamentáris Unió” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Cramer és Passy szócikkeire kapcsolással kiegészítve. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''Interparlamentáris Unió''' ''(Inter-Parliamentary Union)'' szuverén államok parlamentjeinek szövetsége. |
Az '''Interparlamentáris Unió''' ''(Inter-Parliamentary Union)'' szuverén államok parlamentjeinek szövetsége. |
||
Az Unió [[1889]]- |
Az Unió [[1889]]. [[június 29.|június 29-én]] alakult [[Párizs]]ban, [[William Randal Cremer]] (Anglia) és [[Frédéric Passy]] (Franciaország) kezdeményezésére. Székhelye [[Genf]]ben van. |
||
A háború előtti években, évtizedekben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, szorgalmazta az általános leszerelést, célul tűzte ki az egyes államok bel- és külpolitikai demokratizálását. A háború és a békekötések után a kisebbségi kérdés vált e jelentős világszervezet egyik alapvető problémájává. |
A háború előtti években, évtizedekben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, szorgalmazta az általános leszerelést, célul tűzte ki az egyes államok bel- és külpolitikai demokratizálását. A háború és a békekötések után a kisebbségi kérdés vált e jelentős világszervezet egyik alapvető problémájává. |
||
A lap 2010. november 5., 18:54-kori változata
Az Interparlamentáris Unió (Inter-Parliamentary Union) szuverén államok parlamentjeinek szövetsége.
Az Unió 1889. június 29-én alakult Párizsban, William Randal Cremer (Anglia) és Frédéric Passy (Franciaország) kezdeményezésére. Székhelye Genfben van.
A háború előtti években, évtizedekben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, szorgalmazta az általános leszerelést, célul tűzte ki az egyes államok bel- és külpolitikai demokratizálását. A háború és a békekötések után a kisebbségi kérdés vált e jelentős világszervezet egyik alapvető problémájává.
2003 januárjában 144 nemzeti parlament volt tagja, az Európai Unió társult tagként szerepel.
Az Interparlamentáris Unió vezető személyiségei nyolc Nobel-békedíjat kaptak:
- 1901: Frédéric Passy (Franciaország)
- 1902: Albert Gobat (Svájc)
- 1903: William Randal Cremer (Nagy-Britannia)
- 1908: Frederic Bajer (Dánia)
- 1909: August Marie Francois Beernaert (Belgium)
- 1913: Henri La Fontaine (Belgium)
- 1921: Christian Lange (Norvégia)
- 1927: Ferdinand Buisson (Franciaország)
Az unió székhelye többször változott az alapítás óta:
- 1892 – 1911: Bern, Svájc
- 1911 – 1914: Brüsszel, Belgium
- 1914 – 1920: Oslo, Norvégia
- 1921 – jelenleg is Genf, Svájc