„Junkers G 23” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: elgép. |
a →Története: elirasok jav. |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Az [[Junkers F 13|F 13]] fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus ''G 24'' néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három ''Junkers L 2'' típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a [[Versailles-i békeszerződés]]re hivatkozva. A fejlesztőknek új erőforrások után kellett nézniük. Így esett a választás a 118 kW teljesítményű Mercedes D IIIa motorra, melyből kettőt a szárnyfeleken építettek be, az orrba az eredeti L 2-t hagyták. |
Az [[Junkers F 13|F 13]] fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus ''G 24'' néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három ''Junkers L 2'' típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a [[Versailles-i békeszerződés]]re hivatkozva. A fejlesztőknek új erőforrások után kellett nézniük. Így esett a választás a 118 kW teljesítményű Mercedes D IIIa motorra, melyből kettőt a szárnyfeleken építettek be, az orrba az eredeti L 2-t hagyták. |
||
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a [[Nürnberg]] melletti [[Fürth]] közelében folytak, majd kevéssel később a svájci [[Dübendorf]]ban fejezték be a repülési |
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a [[Nürnberg]] melletti [[Fürth]] közelében folytak, majd kevéssel később a svájci [[Dübendorf]]ban fejezték be a repülési tesztet, a gyártás [[Dessau]]ban zajlott. |
||
Az utaskabin kialakítása a kor szelleméhez mérten szokatlan, zárt, 9 utasnak egyedi üléseket helyeztek el. A kabinban világítás és fűtés egyaránt volt. A törzs végében kapott helyet a poggyászszoba, valamint egy fürdőszoba mosdóval és WC-vel. A gépen kétfős legénység tartózkodott (pilóta és utaskiszolgáló). |
Az utaskabin kialakítása a kor szelleméhez mérten szokatlan, zárt, 9 utasnak egyedi üléseket helyeztek el. A kabinban világítás és fűtés egyaránt volt. A törzs végében kapott helyet a poggyászszoba, valamint egy fürdőszoba mosdóval és WC-vel. A gépen kétfős legénység tartózkodott (pilóta és utaskiszolgáló). |
||
A legtöbb ''G 23''-at a Junkers repülőgépgyár svéd leányvállalata, a [[Limhamn]]-i [[Aktie Bolaget Flygindustri]] |
A legtöbb ''G 23''-at a Junkers repülőgépgyár svéd leányvállalata, a [[Limhamn]]-i [[Aktie Bolaget Flygindustri]] átépítette a ''G 24'' szintjére és többségében külföldi nyilvántartásban üzemeltették azokat Németországban. Az 1926 májusi versailles-i korlátozások lejárta után ezt, a szerződést kijátszó gyakorlatot mellőzték. Eztán már ''G 24'' néven gyártották erősebb motorokkal Dessauban. |
||
Az első három gépet a svájci [[Ad Astra Aero]] légitársaság vásárolta meg (CH 132, CH 133, ...) 1925-ben. Az első gyártási sorozatot (sorozatszámuk 831–851) a svéd Limhamn-i gyár |
Az első három gépet a svájci [[Ad Astra Aero]] légitársaság vásárolta meg (CH 132, CH 133, ...) 1925-ben. Az első gyártási sorozatot (sorozatszámuk 831–851) a svéd Limhamn-i gyár többségében átszerelte három darab ''L 2'' motorú ''G 24''-re. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2010. november 1., 10:25-kori változata
| Junkers G 23 | |
.jpg) | |
| A svájci Ad Astra Aero légitársaság G 23-asa (CH 133) valószínűleg Dübendorf repülőteréről száll fel | |
| Funkció | utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Junkers Motorenbau und Junkers Flugzeugwerk |
| Gyártási darabszám | 24 db |
| Személyzet | 2 fő + 9 fő utas |
| Típusváltozatok | Junkers G 24 |
| Első felszállás | 1924. szeptember 18. |
| Méretek | |
| Hossz | 15,23 m |
| Fesztáv | 28,50 m |
| Magasság | 5,40 m |
| Szárnyfelület | 89 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 2825 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db Junkers L 2 és 2 db Mercedes D III típusú 6 hengeres soros motorok |
| Teljesítmény | 378 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 170 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Junkers G 23 témájú médiaállományokat. | |
A G 23 a Junkers repülőgépgyár által az 1920-as években tervezett és gyártott hárommotoros, alsószárnyas, teljesen fémszerkezetű, 9 utas szállítására képes utasszállító repülőgép volt. Nagyobb teljesítményű motorokkal felszerelt változata a G 24.
Története
Az F 13 fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus G 24 néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három Junkers L 2 típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a Versailles-i békeszerződésre hivatkozva. A fejlesztőknek új erőforrások után kellett nézniük. Így esett a választás a 118 kW teljesítményű Mercedes D IIIa motorra, melyből kettőt a szárnyfeleken építettek be, az orrba az eredeti L 2-t hagyták.
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a Nürnberg melletti Fürth közelében folytak, majd kevéssel később a svájci Dübendorfban fejezték be a repülési tesztet, a gyártás Dessauban zajlott.
Az utaskabin kialakítása a kor szelleméhez mérten szokatlan, zárt, 9 utasnak egyedi üléseket helyeztek el. A kabinban világítás és fűtés egyaránt volt. A törzs végében kapott helyet a poggyászszoba, valamint egy fürdőszoba mosdóval és WC-vel. A gépen kétfős legénység tartózkodott (pilóta és utaskiszolgáló).
A legtöbb G 23-at a Junkers repülőgépgyár svéd leányvállalata, a Limhamn-i Aktie Bolaget Flygindustri átépítette a G 24 szintjére és többségében külföldi nyilvántartásban üzemeltették azokat Németországban. Az 1926 májusi versailles-i korlátozások lejárta után ezt, a szerződést kijátszó gyakorlatot mellőzték. Eztán már G 24 néven gyártották erősebb motorokkal Dessauban.
Az első három gépet a svájci Ad Astra Aero légitársaság vásárolta meg (CH 132, CH 133, ...) 1925-ben. Az első gyártási sorozatot (sorozatszámuk 831–851) a svéd Limhamn-i gyár többségében átszerelte három darab L 2 motorú G 24-re.
Források
- Junkers G 23 – junkers.de