„Lija” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: la:Lija |
|||
104. sor: | 104. sor: | ||
[[id:Lija]] |
[[id:Lija]] |
||
[[it:Lia (Malta)]] |
[[it:Lia (Malta)]] |
||
[[la:Lija]] |
|||
[[nl:Lija]] |
[[nl:Lija]] |
||
[[pt:Lija]] |
[[pt:Lija]] |
A lap 2010. október 30., 04:08-kori változata
Ħal Lija | |||
A falu névtáblája a címerrel | |||
| |||
Mottó: Suave fructo rubeo[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta) | ||
Irányítószám | LJA | ||
Ünnep | Urunk színeváltozása (augusztus 6.) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3070 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 2526,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 40-50 m | ||
Terület | 1,1 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″ | |||
Ħal Lija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat. |
Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.
Története
Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Önkormányzata
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács 2009-ben lépett hivatalba.
Polgármesterei:
- Joseph Mangion (1994-1997)
- Magda Magri Naudi (1997-2000)
- Joseph Mangion (2000-2003)
- Magda Magri Naudi (2003-2006)
- Dr. Ian Castaldi Paris (2006-)
Ünnepnapjai
- Július 6 körül: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
- Augusztus 6: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
- Szeptember utolsó hétvégéje: Szent Mihály ünnepe: a szezon utolsó tüzijátéka
- Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg
Nevezetességei
Belvedere
Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.
Egyéb nevezetességei
- A plébániatemplom múzeuma
- A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
- Ħal Mann régi temetője
Kultúra
Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.
Sport
Sportegyesületei:
Labdarúgás
A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám kövekező évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[4]
Közlekedése
Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.
Autóbuszjáratai:[5]
- Valletta felől: 73 (végállomás), 40 (Attard), 43 (Mellieħa), 44 (Għadira Bay), 45 (Ċirkewwa), 49, 59, 159, 499 Buġibba), 52 (Mġarr), 54 (Naxxar), 55 (Għargħur), 56, 153 (Mosta)
- Egyéb: 560 (Għargħur körjárat), 580 (Buġibba körjárat)
Hivatkozások
- Lija plébániája (angol nyelven)
- Lija (angol nyelven). PocketMalta. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Jegyzetek
- ↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Lija Athletic FC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Brief history (angol nyelven). Lija Athletic F.C.. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Summer bus routes (angol nyelven). ATP. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Forrás
- Lija Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 13.)
- Local councils: Lija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. május 24.)