„Malév” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a [[Budaörs]] és [[Debrecen]], [[Szombathely]], [[Győr]] valamint [[Szeged]] közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 [[tonna]] rakományt szállítottak. A következő években [[Miskolc]]ot, [[Pécs]]et, [[Békéscsaba|Békéscsabát]], [[Kaposvár]]t, [[Zalaegerszeg]]et és [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]] is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat [[1947]]-ben indult [[Bukarest]]be és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat [[Prága|Prágába]]. A társaság tervei között szerepelt egy [[Varsó]]ba, Bukarestbe és [[Belgrád]]ba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. [[1954]]. [[november 25.|november 25-én]] egy államközi szerződést írtak alá [[Moszkva|Moszkvában]], melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a [[Szovjetunió]] részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév. |
A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a [[Budaörs]] és [[Debrecen]], [[Szombathely]], [[Győr]] valamint [[Szeged]] közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 [[tonna]] rakományt szállítottak. A következő években [[Miskolc]]ot, [[Pécs]]et, [[Békéscsaba|Békéscsabát]], [[Kaposvár]]t, [[Zalaegerszeg]]et és [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]] is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat [[1947]]-ben indult [[Bukarest]]be és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat [[Prága|Prágába]]. A társaság tervei között szerepelt egy [[Varsó]]ba, Bukarestbe és [[Belgrád]]ba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. [[1954]]. [[november 25.|november 25-én]] egy államközi szerződést írtak alá [[Moszkva|Moszkvában]], melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a [[Szovjetunió]] részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév. |
||
[[Fájl:Malev Lurdy haz Budapest 2010-03-14 IMG 0440-1000.jpg|thumb|jobbra|250px|A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül<br />(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)]] |
[[Fájl:Malev Lurdy haz Budapest 2010-03-14 IMG 0440-1000.jpg|thumb|jobbra|250px|A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül<br />(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)]] |
||
[[Fájl:Malev Air Tours iroda.jpg|thumb|jobbra|250px|A Malév Petőfi Sándor utcában ([[Budapest]]) található utazási-, és jegyirodája]] |
|||
[[Fájl:MALEV IL-18.JPG|thumb|right|290px|[[Il–18]]-as a repülőskanzenben, Ferihegyen]] |
[[Fájl:MALEV IL-18.JPG|thumb|right|290px|[[Il–18]]-as a repülőskanzenben, Ferihegyen]] |
||
A lap 2010. október 23., 10:42-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Malév | |
Fájl:Malev Hungarian Airlines logo.png | |
Ország | Magyarország |
Jogi forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
IATA: MA ICAO: MAH Hívójel: MALÉV | |
Adatok | |
Alapítás | 1946 |
Megszűnés | 2018. április 9. |
Szövetség | oneworld |
Bázisrepülőtér | Ferihegyi nemzetközi repülőtér |
Flotta mérete | 22 |
Flotta repülőgép típusa | |
Úti célok | 58 |
Törzsutas klub | Duna Club |
Székhely | Budapest |
Vezető | Martin Gauss (vezérigazgató) Winkler János (elnök) |
Légiszövetség | Oneworld |
A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat. |
A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) közép-európai légi fuvarozó, a Magyar Köztársaság nemzeti légitársasága, amely 22 repülőgépével a világ 76 városába szállítja az utasokat (a Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered).
Igazgatósága Budapesten van, bázisrepülőtere a Ferihegy nemzetközi repülőtér.
A Malév 2007. április 1-jétől a oneworld légiszövetség tagja lett. 2010-ben az utasok szavazatai alapján Kelet-Európa (sic!) legjobb légitársaságának választották.[1]
Története
A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es utasszállító repülőgép Romániából valamint később egy háromszemélyes Polikarpov Po–2-es taxi-repülőgép, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is Budaörsön volt.
A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.
A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot az akkori „nyugat” felé. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Iljusin Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Iljusin Il-18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.
1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tupoljev Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737–200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjelellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkotják a mai flotta gerincét.
Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Maléves részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. Sokadig próbálkozásra végül az ÁPV Rt. eladta a Malévet az AirBridge Zrt.-nek, melynek egyik részvényese az orosz üzletember, Borisz Abramovics.
Jelenleg
A Malév a 2007-es nyári menetrendi időszakban átlagosan heti 470, naponta 60-70 járatot üzemeltet. A nemzeti légitársaság ebben az időszakban 34 ország 54 városába közlekedtet járatokat, a partner légitársaságok által üzemeltetett code-share járatokkal együtt ez a szám: 42 ország és 76 város.
Központi reptere a Ferihegyi repülőtér, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltet járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indít több célállomásra charter járatokat.
A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)
A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működteti.
Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)
A Malév jelenlegi logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, Presser Gábor szerzeménye.
2009-ben a Malévet üzemeltető AirBridge Zrt. kisebbségi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank lett, ezzel a Malév a pénzintézet közvetett irányítása alá került. Üzemeltetése jelenleg az Aeroflot orosz nemzeti légitársasággal történik.[2]
Három év után, 2010. február 27-én, a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, miután 95 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge Zrt. kezében marad. Miután a Vnyesekonombank kifizette a 32 millió eurós bankgaranciát, amiért nem teljesítette a privatizáció során vállalt kötelezettségeit, március 11-én az állam 25,36 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A Malév ebből visszafizette adósságait az állam felé.[3] A kormány már korábban, március 1-jén benyújtotta tervét az Európai Uniónak, amely a társaság jövőjére vonatkozik. Brüsszelhez fordult a Wizz Air is: szeretnék, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy jogszerű volt-e a Malév visszaállamosítása.[4]
2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.[5]
A Malév code-share megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:
Légiflotta
A Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. Mára a Malév a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezik.Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában.2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a Malév a flottájából. A Malév rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkíti gépparkját, melyeket jelenleg Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesít. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet már el is adtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról már megállapodtak a dániai Cimber Air-rel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév a közeljövőben Q 400-as turbóprop gépeket fog forgalomba állítani. Jelengleg 1 CRJ-vel és 5 Fokkerel rendelkezik a Malév. A légitársaság 2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon, 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International, a tervek szerint, 2011-ben szállítja az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővül a géppark.[7]
Típus | Darabszám | Utasférőhelyek [8] | Lajstromjel | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|
Boeing 737-600NG | 6 | 109 | HA-LOD, - LOE, -LOF, -LOG, -LOJ, -LON | |
Boeing 737-700NG | 7 | 121 | HA-LOA, -LOB, -LOI, -LOL, -LOP, -LOR, -LOS | |
Boeing 737-800NG | 5 | 168 (3) / 180 (2) | HA-LOC, -LOH, -LOK, -LOM, -LOU | |
Bombardier Dash 8 | 4 | 72 | HA-LQA, -LQB, -LQC, -LQD | további gépek beszerzés alatt |
Balesetek és repülőesemények
- 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné és a Lumumba (Róna) utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán játszottak. A Róna u. 224 falán emléktáblát helyeztek el.)
- 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
- 1969. november 19-én az egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgép Isztambulban a vizes pályán túlfutott és súlyos balesetet szenvedett.
- 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
- 1971. szeptember 16-án az egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.
- 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilenc fős személyzete életét vesztette.
- 1975. szeptember 30. – Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.) [9][10]
- 1977. szeptember 21. – a Malév egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
- 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.
- 2000. július 4. – A Malév egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet Szaloniki, Görögország repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt.[11] Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a Szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik.
- 2006. január 6. - A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.
- 2010. szeptember 21. - A Malév HA-LOF lajstromjelű B737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltők több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.
Szignál
A MALÉV szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.[12]
Képgaléria
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ The World's Top 10 airlines announced at the 2010 World Airline Awards
- ↑ Malév: orosz banktulajdonos, üzemeltetés az Aeroflottal. Népszabadság Online, 2009. január 24. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Kifizette az orosz bank a Malévval kapcsolatos garanciát. Híradó online, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- ↑ Varga G. Gábor: Brüsszeli forduló a Malév-ügyben. Népszabadság Online, 2010. március 2. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- ↑ Utasok elismerése a Malévnak-A Malév 2010-ben Kelet-Európa Legjobb Légitársasága
- ↑ Együttműködési megállapodást írt alá a Malév és az Etihad Airways
- ↑ A Malév sajtóközleménye a Szuhoj Superjet vásárlásáról szóló szándéknyilatkozattal kapcsolatban
- ↑ Flotta - Malév
- ↑ A harminc évvel ezelőtti Malév-katasztrófa titka
- ↑ Négymilliót kapnak az 1975-ös Malév-katasztrófa érintettjei
- ↑ Zhirnihin, Sergey. „Crew is responsible for landing accident of the Tu-154 owned by Hungarian MALEV airline”, RIAN, 2002. augusztus 8. (Hozzáférés: 2006. szeptember 25.) (orosz nyelvű)
- ↑ NolTV Presser riport
Külső hivatkozások
- Malév
- A magyar repülés kronológiája
- A magyarországi közlekedés krónikája
- Általános információk a Malévről (angolul)
- Malév flotta
- Malév privatizáció
- A Malév TU-154 HA-LCE gépének az utolsó leszállása Ferihegyen
- Malév Boeing 737NG leszállása Budapesten
- Európában a 3. legpontosabb légitársaság 2007-ben
- Nemzetközi elismerések
- Malév képeslapok
Irodalom
Tolnai Klári – Simon Eszter: A levegőből élünk, Bp., Gondolat, 1971
Cserhalmi Imre: Ki fog repülni?, Bp., Kossuth, 1986 ISBN 963-09-2890-6