„Erdélyi Iskola (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkpontosítás |
a Paál Árpád (politikus)| |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|egy folyóiratról| Erdélyi iskola (mozgalom)}} |
{{egyért2|egy folyóiratról| Erdélyi iskola (mozgalom)}} |
||
Az '''Erdélyi Iskola''' [[1933]] szeptemberében indult erdélyi magyar nyelvű [[pedagógia]]i folyóirat volt, amely negyedévente jelent meg [[Kolozsvár]]on. Szerkesztői induláskor a fiatal katolikus pap, [[Márton Áron]] és a nyelvész [[György Lajos]] voltak, 1939-től György Lajos és [[Veress Ernő]], 1944-ben [[Hegyi Endre]]. Főbb romániai munkatársai: [[Baráth Béla]], [[Bitay Árpád]], [[Cseke Vilmos]], [[Cselényi Béla (történész)|Cselényi Béla]], [[György Lajos]], [[Kelemen Béla]], [[Paál Árpád]], [[Pataki József]], [[Puskás Lajos (pedagógus)|Puskás Lajos]], [[Venczel József]]; Magyarországról [[Cser János]]. Kezdetben a Gloria, 1942-től a Szent Bonaventura, 1944-ben a [[Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.|Minerva]] nyomtatta. |
Az '''Erdélyi Iskola''' [[1933]] szeptemberében indult erdélyi magyar nyelvű [[pedagógia]]i folyóirat volt, amely negyedévente jelent meg [[Kolozsvár]]on. Szerkesztői induláskor a fiatal katolikus pap, [[Márton Áron]] és a nyelvész [[György Lajos]] voltak, 1939-től György Lajos és [[Veress Ernő]], 1944-ben [[Hegyi Endre]]. Főbb romániai munkatársai: [[Baráth Béla]], [[Bitay Árpád]], [[Cseke Vilmos]], [[Cselényi Béla (történész)|Cselényi Béla]], [[György Lajos]], [[Kelemen Béla]], [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]], [[Pataki József]], [[Puskás Lajos (pedagógus)|Puskás Lajos]], [[Venczel József]]; Magyarországról [[Cser János]]. Kezdetben a Gloria, 1942-től a Szent Bonaventura, 1944-ben a [[Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.|Minerva]] nyomtatta. |
||
A lap 1. száma a szerkesztők célkitűzéseként jelöli meg: a magyar tannyelvű iskolák szolgálatát, az iskolai és népi hagyományok ápolását, a pedagógia újabb eredményeinek hasznosítását, azoknak az új irányzatoknak az ismertetését, amelyek lehetővé teszik az iskola és pedagógia egyetemes válságának leküzdését. A folyóirat ezt a hiányt pótolni kívánta, s cikkeiben a pedagógiai gondolkodás és iskola egyes valóban jellemző válságtünetének bírálata jelentkezik: eszerint az iskolai munka egyoldalúan ismeretközlő jellegű, háttérbe szorul maga a nevelés, elsősorban a gondolkodás fejlesztése. A pedagógiai tevékenység másik lényeges hiányosságaként több szerző az élettel való kapcsolat hiányát rója fel, s ezért a gyakorlattal való ismerkedés megteremtése új módszerek, eszközök és eljárások bevezetését, földműves-iskolák és ipari tanonc-tanfolyamok megszervezését, az iskolaszövetkezeti mozgalom terjesztését igényli. A pedagógiai cikkek és tanulmányok széles területet ölelnek fel: módszertani, lélektani, nevelés-lélektani problémákat taglalnak. Így helyet kapnak az írás, kézimunka, ének és helyesírás tanításának módszertani kérdései, a tanítóképzés, nőnevelés, pályaválasztás, családi nevelés és az iskolai kirándulások szervezésének problémái. A munkaiskoláról, a cselekvés iskolájáról, a Parkhurst és Winnetka módszerről, valamint egyes nyugat-európai államok iskolaügyéről megjelent ismertetések a pedagógiai gondolkodás és oktatás helyzetéről tájékoztatják az olvasót. |
A lap 1. száma a szerkesztők célkitűzéseként jelöli meg: a magyar tannyelvű iskolák szolgálatát, az iskolai és népi hagyományok ápolását, a pedagógia újabb eredményeinek hasznosítását, azoknak az új irányzatoknak az ismertetését, amelyek lehetővé teszik az iskola és pedagógia egyetemes válságának leküzdését. A folyóirat ezt a hiányt pótolni kívánta, s cikkeiben a pedagógiai gondolkodás és iskola egyes valóban jellemző válságtünetének bírálata jelentkezik: eszerint az iskolai munka egyoldalúan ismeretközlő jellegű, háttérbe szorul maga a nevelés, elsősorban a gondolkodás fejlesztése. A pedagógiai tevékenység másik lényeges hiányosságaként több szerző az élettel való kapcsolat hiányát rója fel, s ezért a gyakorlattal való ismerkedés megteremtése új módszerek, eszközök és eljárások bevezetését, földműves-iskolák és ipari tanonc-tanfolyamok megszervezését, az iskolaszövetkezeti mozgalom terjesztését igényli. A pedagógiai cikkek és tanulmányok széles területet ölelnek fel: módszertani, lélektani, nevelés-lélektani problémákat taglalnak. Így helyet kapnak az írás, kézimunka, ének és helyesírás tanításának módszertani kérdései, a tanítóképzés, nőnevelés, pályaválasztás, családi nevelés és az iskolai kirándulások szervezésének problémái. A munkaiskoláról, a cselekvés iskolájáról, a Parkhurst és Winnetka módszerről, valamint egyes nyugat-európai államok iskolaügyéről megjelent ismertetések a pedagógiai gondolkodás és oktatás helyzetéről tájékoztatják az olvasót. |
||
A lap 2010. október 22., 18:42-kori változata
Az Erdélyi Iskola 1933 szeptemberében indult erdélyi magyar nyelvű pedagógiai folyóirat volt, amely negyedévente jelent meg Kolozsváron. Szerkesztői induláskor a fiatal katolikus pap, Márton Áron és a nyelvész György Lajos voltak, 1939-től György Lajos és Veress Ernő, 1944-ben Hegyi Endre. Főbb romániai munkatársai: Baráth Béla, Bitay Árpád, Cseke Vilmos, Cselényi Béla, György Lajos, Kelemen Béla, Paál Árpád, Pataki József, Puskás Lajos, Venczel József; Magyarországról Cser János. Kezdetben a Gloria, 1942-től a Szent Bonaventura, 1944-ben a Minerva nyomtatta.
A lap 1. száma a szerkesztők célkitűzéseként jelöli meg: a magyar tannyelvű iskolák szolgálatát, az iskolai és népi hagyományok ápolását, a pedagógia újabb eredményeinek hasznosítását, azoknak az új irányzatoknak az ismertetését, amelyek lehetővé teszik az iskola és pedagógia egyetemes válságának leküzdését. A folyóirat ezt a hiányt pótolni kívánta, s cikkeiben a pedagógiai gondolkodás és iskola egyes valóban jellemző válságtünetének bírálata jelentkezik: eszerint az iskolai munka egyoldalúan ismeretközlő jellegű, háttérbe szorul maga a nevelés, elsősorban a gondolkodás fejlesztése. A pedagógiai tevékenység másik lényeges hiányosságaként több szerző az élettel való kapcsolat hiányát rója fel, s ezért a gyakorlattal való ismerkedés megteremtése új módszerek, eszközök és eljárások bevezetését, földműves-iskolák és ipari tanonc-tanfolyamok megszervezését, az iskolaszövetkezeti mozgalom terjesztését igényli. A pedagógiai cikkek és tanulmányok széles területet ölelnek fel: módszertani, lélektani, nevelés-lélektani problémákat taglalnak. Így helyet kapnak az írás, kézimunka, ének és helyesírás tanításának módszertani kérdései, a tanítóképzés, nőnevelés, pályaválasztás, családi nevelés és az iskolai kirándulások szervezésének problémái. A munkaiskoláról, a cselekvés iskolájáról, a Parkhurst és Winnetka módszerről, valamint egyes nyugat-európai államok iskolaügyéről megjelent ismertetések a pedagógiai gondolkodás és oktatás helyzetéről tájékoztatják az olvasót.
A cikkek többnyire eklektikus módon tükrözik az egykorú nyugat-európai polgári pedagógia különböző eszmei-politikai megalapozású irányzatainak mind pozitív, mind negatív vonatkozásait, értékelésükben a lapkiadó egyház a maga világnézeti felfogását érvényesíti.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Status.com.ro
- Transindex.ro Adatbank
- Magyar katolikus lexikon
További irodalom
- Venczel József: Az Erdélyi Iskola. Erdélyi iskola. 1942/1.
- Nagy Géza: Nevelésügyi sajtónk hagyományaiból. Korunk Évkönyv 1974. 183-86.
.svg){kind=small}