„III. Henrik kasztíliai király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor: 39. sor:
* http://www.homar.org/genealog/
* http://www.homar.org/genealog/
* http://www.genealogie-mittelalter.de/
* http://www.genealogie-mittelalter.de/

== Lásd még ==
* [[Burgundiai-ház]]


{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}
44. sor: 47. sor:
[[Kategória:Kasztíliai uralkodók|Henrik 3]]
[[Kategória:Kasztíliai uralkodók|Henrik 3]]
[[Kategória:Leóni uralkodók|Henrik 3]]
[[Kategória:Leóni uralkodók|Henrik 3]]
[[Kategória:Burgund-Ivreai-ház|Henrik 3]]
[[Kategória:Trastamara-ház|Henrik 3]]
[[Kategória:Trastamara-ház|Henrik 3]]



A lap 2010. október 10., 10:07-kori változata

III. Henrik

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1390 1406
ElődjeI. János
UtódjaII. János
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara-ház
Született1379. október 4.
Burgos
Elhunyt1406. december 25. (27 évesen)
Toledo
NyughelyeCapilla de los Reyes Nuevos (Catedral de Toledo)
ÉdesapjaI. János
ÉdesanyjaAragóniai Eleonóra
Testvére(i)
HázastársaLacaster Katalin
GyermekeiMária
Katalin
II. János király
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. (Beteges, Szenvedő) Henrik (1379 – 1406), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni király (1390 – 1406), I. János (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, Aragóniai Eleonóra (1358 - 1382), a Barcelonai-házból származó IV. Péter (1319 - 1387) aragóniai királynak és harmadik feleségének, Szicíliai Eleonórának (1325 - 1375) a lánya.

A király trónra lépése előtt az Asztúria hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött Lancasteri Katalinnal (1372 – 1418), aki a Plantagenet-házból származó John of Gauntnak (1340 – 1399), Lancaster hercegének (III. Edward (1312 – 1377) angol király fiának) és második feleségének, Konstanciának (1354 – 1394), (I. Péter (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király Maria de Padillától született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, II. (Trastámarai) Henrik(1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.

A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő II. János kasztíliai és leóni király.

Források

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások

Lásd még