„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: irod |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Tanácsok Országos Gyűlése''' (néhol ''Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése'', rövidítve leginkább: ''TOGY'') a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 7-8-án megtartott választások után a hadi események miatt csak [[június 14]]-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig, azaz [[augusztus 6]]-áig. Nem közvetlenül választott testület volt, tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok, valamint a szakszervezetek delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet. A TOGY mindössze egyszer ülhetett össze, akkor viszont közel tíz napig ülésezett június 14-e és 23-a között. |
A '''Tanácsok Országos Gyűlése''' (néhol ''Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése'', rövidítve leginkább: ''TOGY'') a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 7-8-án megtartott választások után a hadi események miatt csak [[június 14.|június 14]]-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig, azaz [[augusztus 6]]-áig. Nem közvetlenül választott testület volt, tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok, valamint a szakszervezetek delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet. A TOGY mindössze egyszer ülhetett össze, akkor viszont közel tíz napig ülésezett június 14-e és 23-a között. |
||
==Története== |
== Története == |
||
===Előzmények=== |
=== Előzmények === |
||
Az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével számtalan [[országgyűlési képviselő]] mondott le mandátumáról, míg a többiek megalakították a [[Magyar Nemzeti Tanács]]ot, ami aztán az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]], a [[proletárdiktatúra|kommunisták hatalomátvételéig]]. Noha [[Károlyi Mihály]] és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern [[általános választójog]]ot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el. |
Az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével számtalan [[országgyűlési képviselő]] mondott le mandátumáról, míg a többiek megalakították a [[Magyar Nemzeti Tanács]]ot, ami aztán az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]], a [[proletárdiktatúra|kommunisták hatalomátvételéig]]. Noha [[Károlyi Mihály]] és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern [[általános választójog]]ot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el. |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett a helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták). |
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett a helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták). |
||
===Tevékenysége=== |
=== Tevékenysége === |
||
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t ([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 jobboldalinak számító hozzászólást) még aznap közzétették. |
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t ([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 jobboldalinak számító hozzászólást) még aznap közzétették. |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
Szintén a TOGY hagyta jóvá és ezzel emelte ténylegesen is törvényerőre a [[rendőrség]] és a [[csendőrség]] feloszlatását és helyébe a [[Vörös Őrség]] létrehozását, valamint az államosításokról és különböző, a rendszer számára fontos szociális kérdésekről is dönthetett. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis [[Horthy Miklós|Horthy]] és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot. |
Szintén a TOGY hagyta jóvá és ezzel emelte ténylegesen is törvényerőre a [[rendőrség]] és a [[csendőrség]] feloszlatását és helyébe a [[Vörös Őrség]] létrehozását, valamint az államosításokról és különböző, a rendszer számára fontos szociális kérdésekről is dönthetett. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis [[Horthy Miklós|Horthy]] és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot. |
||
==Források== |
== Források == |
||
* Hajdú Tibor: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1985-056/historia-1985-056-081013-16 Választójog 1918–1919-ben], História, 1985/056 |
* Hajdú Tibor: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1985-056/historia-1985-056-081013-16 Választójog 1918–1919-ben], História, 1985/056 |
||
*{{MoXX|1|43-48}} |
* {{MoXX|1|43-48}} |
||
* [http://vilagszabadsag.hu/html2pdf/frg2pdf.php?d=./frgs/&f=873.frg A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya] |
* [http://vilagszabadsag.hu/html2pdf/frg2pdf.php?d=./frgs/&f=873.frg A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya] |
||
===Irodalom=== |
=== Irodalom === |
||
*A Munkás-Katona-és Földmívestanácsok országos gyűlésének ügyrendje (Bp. 1919. www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hazszab.html)* |
* A Munkás-Katona-és Földmívestanácsok országos gyűlésének ügyrendje (Bp. 1919. www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hazszab.html)* |
||
*A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója (Bp. 1919.) |
* A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója (Bp. 1919.) |
||
*Hajdú Tibor: ''Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben'' (Bp. 1958.) |
* Hajdú Tibor: ''Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben'' (Bp. 1958.) |
||
*Hajdú Tibor: ''A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság alkotmánya'' (In: Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: Ránki György, szerk.: Hajdú Tibor és Tilkovszky Lóránt, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Második kiadás, 319-321. oldal) |
* Hajdú Tibor: ''A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság alkotmánya'' (In: Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: Ránki György, szerk.: Hajdú Tibor és Tilkovszky Lóránt, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Második kiadás, 319-321. oldal) |
||
*Pecze Ferenc: ''A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájából'' (In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról, szerk.: Halász Pál, KJK, Bp. 1955. 5-56. oldal) |
* Pecze Ferenc: ''A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájából'' (In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról, szerk.: Halász Pál, KJK, Bp. 1955. 5-56. oldal) |
||
*Pecze Ferenc: ''Az országos gyűlés tárgyalási rendje különös tekintettel a küldöttek jogállására'' (In: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959.) |
* Pecze Ferenc: ''Az országos gyűlés tárgyalási rendje különös tekintettel a küldöttek jogállására'' (In: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959.) |
||
*Pecze Ferenc: ''A Szövetségek Országos Gyűlésének megválasztása'' (In: Jogtörténeti tanulmányok III. Szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 21-43. oldal) |
* Pecze Ferenc: ''A Szövetségek Országos Gyűlésének megválasztása'' (In: Jogtörténeti tanulmányok III. Szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 21-43. oldal) |
||
*Révész T. Mihály: ''A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919)'' (In: Magyar alkotmánytörténet, 447-462. oldal) |
* Révész T. Mihály: ''A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919)'' (In: Magyar alkotmánytörténet, 447-462. oldal) |
||
*Sarlós Márton: ''A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga'' (Bp. 1959.) |
* Sarlós Márton: ''A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga'' (Bp. 1959.) |
||
*Szentpéteri István: ''A tanácsok megalakulása és jogi szabályozása a Tanácsköztársaságban'' (Szeged, 1957.) |
* Szentpéteri István: ''A tanácsok megalakulása és jogi szabályozása a Tanácsköztársaságban'' (Szeged, 1957.) |
||
*Szentpéteri István: ''A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácsok'' (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4. szám) |
* Szentpéteri István: ''A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácsok'' (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4. szám) |
||
[[Kategória:Magyarország politikája]] |
[[Kategória:Magyarország politikája]] |
||
[[Kategória:Parlamentek]] |
[[Kategória:Parlamentek]] |
A lap 2010. október 10., 09:44-kori változata
A Tanácsok Országos Gyűlése (néhol Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, rövidítve leginkább: TOGY) a Magyarországi Tanácsköztársaság népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 7-8-án megtartott választások után a hadi események miatt csak június 14-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig, azaz augusztus 6-áig. Nem közvetlenül választott testület volt, tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok, valamint a szakszervezetek delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet. A TOGY mindössze egyszer ülhetett össze, akkor viszont közel tíz napig ülésezett június 14-e és 23-a között.
Története
Előzmények
Az őszirózsás forradalom győzelmével számtalan országgyűlési képviselő mondott le mandátumáról, míg a többiek megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot, ami aztán az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen 1919. március 21-éig, a kommunisták hatalomátvételéig. Noha Károlyi Mihály és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern általános választójogot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el.
1919. március 21-én aztán Kunfi Zsigmond és Kun Béla puccsszerűen eltávolították Károlyit a hatalomból és a Nemzeti Tanács helyüket a budapesti munkás- és katonatanács állt, ami saját ülésén proklamálta a Tanácsköztársaságot és vezette be a proletárdiktatúrát és megágyazta a terepet a még aznap megalakult a Forradalmi Kormányzótanácsnak, ami aztán egyszerre működött kormányként és törvényhozó, sőt, alkotmányozó szervezetként is.
Még a Nemzeti Tanács hozta meg a XXV. néptörvényt március elején, ami általános választásokat írt ki április 13-ára. Az ország közigazgatása hivatalosan 1919 januárja óta ugyan különböző tanácsok rendszeréből állt, így a népképviselet megvolt ugyan, de ezek még nem mindenhol voltak választottak. Ennek megoldására 1919. április 7-8-a körül (itt-ott 1-2 nap eltéréssel) helyi tanácsi választásokat tartottak, amikről a kommunista ideológia alapján a választható és a választópolgárok közül kizártak mindenkit, aki tőkésnek, vagy általában a régi rendszer hívének, kiszolgálójának, vagy (haszon)élvezőjének számított, számíthatott. Magyarország történetében ezen a (későbbiekben el nem ismert) választáson szavazhattak először a nők is, igaz csak elenyésző részük élt vele, néhol pedig még ennek ellenére sem engedték őket az urnákhoz, a szavazás „komolyságát” féltve.
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett a helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták).
Tevékenysége
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, június 14-én tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a Forradalmi Kormányzótanács által kidolgozott új alkotmányt (június 23-án), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 jobboldalinak számító hozzászólást) még aznap közzétették.
Megválasztották a 150 tagú Szövetséges Központi Intéző Bizottságot (SZKIB), melynek feladata a kormány kinevezése és felügyelete lett, ezzel teljessé téve a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszerét. A Tanácsok Országos Gyűlésének szerepe ezzel a törvények elfogadására, illetve a SZKIB összeállítására korlátozódott, a tényleges törvényhozói hatalma csekély volt. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament lett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták (Kommunisták Magyarországi Pártja), illetve szociáldemokraták (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) alkották, akik ekkorra már egyesültek a Magyarországi Szocialista Pártba.
Szintén a TOGY hagyta jóvá és ezzel emelte ténylegesen is törvényerőre a rendőrség és a csendőrség feloszlatását és helyébe a Vörös Őrség létrehozását, valamint az államosításokról és különböző, a rendszer számára fontos szociális kérdésekről is dönthetett. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis Horthy és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot.
Források
- Hajdú Tibor: Választójog 1918–1919-ben, História, 1985/056
- Magyarország a XX. században I.: Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. 43-48. o.
- A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya
Irodalom
- A Munkás-Katona-és Földmívestanácsok országos gyűlésének ügyrendje (Bp. 1919. www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hazszab.html)*
- A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója (Bp. 1919.)
- Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben (Bp. 1958.)
- Hajdú Tibor: A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság alkotmánya (In: Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: Ránki György, szerk.: Hajdú Tibor és Tilkovszky Lóránt, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Második kiadás, 319-321. oldal)
- Pecze Ferenc: A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájából (In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról, szerk.: Halász Pál, KJK, Bp. 1955. 5-56. oldal)
- Pecze Ferenc: Az országos gyűlés tárgyalási rendje különös tekintettel a küldöttek jogállására (In: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959.)
- Pecze Ferenc: A Szövetségek Országos Gyűlésének megválasztása (In: Jogtörténeti tanulmányok III. Szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 21-43. oldal)
- Révész T. Mihály: A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919) (In: Magyar alkotmánytörténet, 447-462. oldal)
- Sarlós Márton: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga (Bp. 1959.)
- Szentpéteri István: A tanácsok megalakulása és jogi szabályozása a Tanácsköztársaságban (Szeged, 1957.)
- Szentpéteri István: A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácsok (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4. szám)