„Habsburg Mária Krisztierna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pt:Maria Cristina de Habsburgo (1574) |
a kisebb formai javítások |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Házassága == |
== Házassága == |
||
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem [[1595]]-ben nagybátyja, [[Bocskai István]] tanácsára szakított a [[Török Porta|Török Portával]], és szövetséget kötött a [[Habsburgok]]kal. Ugyanebben az évben Bocskai vezetésével erdélyi küldöttség érkezett [[Rudolf magyar király|II. Rudolf német-római császár]] [[prága]]i udvarába a szövetség megkötésére. A szerződésben a felek kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy nem kötnek békét a törökkel a másik tudta nélkül, valamint hadianyaggal és katonákkal segítik egymást. Ezenkívül I. Rudolf elismerte Báthory Zsigmond hatalmát, és ezt bizonyítandó ajánlotta fel neki a 21 esztendős Mária Krisztierna főhercegnő kezét. A házasságot [[1595]]. [[augusztus 6]]-án [[Gyulafehérvár]]ott kötötték meg, a főhercegnő [[Erdély]]be költözött. |
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem [[1595]]-ben nagybátyja, [[Bocskai István]] tanácsára szakított a [[Török Porta|Török Portával]], és szövetséget kötött a [[Habsburgok]]kal. Ugyanebben az évben Bocskai vezetésével erdélyi küldöttség érkezett [[Rudolf magyar király|II. Rudolf német-római császár]] [[prága]]i udvarába a szövetség megkötésére. A szerződésben a felek kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy nem kötnek békét a törökkel a másik tudta nélkül, valamint hadianyaggal és katonákkal segítik egymást. Ezenkívül I. Rudolf elismerte Báthory Zsigmond hatalmát, és ezt bizonyítandó ajánlotta fel neki a 21 esztendős Mária Krisztierna főhercegnő kezét. A házasságot [[1595]]. [[augusztus 6.|augusztus 6]]-án [[Gyulafehérvár]]ott kötötték meg, a főhercegnő [[Erdély]]be költözött. |
||
== Erdély trónján == |
== Erdély trónján == |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
''„Az ország-világra szóló eljegyzésre Somlyóra (ma [[Szilágysomlyó]]) gyűlt Erdély akkori egész úri világa, itt forgolódott a fejedelmi udvartartás is. Ám a férfiasságát bizonyítani semmiképpen nem tudó fejedelem rövidesen őrjöngve hagyja el a nászházat, hogy szerencsétlen feleségéhez többé még közeledni se merészeljen. A hercegnő életének menete a lehető legszerencsétlenebbül folytatódott: a fejedelem Kővárba záratja,ahol szinte rabként tartják fogva, majd a nagy külföldi és családi benhatásra kijut egy klastromba, ahol apácaként fejezi be életét.”''<ref>Tóth Miklós: Szilágysomlyó</ref> |
''„Az ország-világra szóló eljegyzésre Somlyóra (ma [[Szilágysomlyó]]) gyűlt Erdély akkori egész úri világa, itt forgolódott a fejedelmi udvartartás is. Ám a férfiasságát bizonyítani semmiképpen nem tudó fejedelem rövidesen őrjöngve hagyja el a nászházat, hogy szerencsétlen feleségéhez többé még közeledni se merészeljen. A hercegnő életének menete a lehető legszerencsétlenebbül folytatódott: a fejedelem Kővárba záratja,ahol szinte rabként tartják fogva, majd a nagy külföldi és családi benhatásra kijut egy klastromba, ahol apácaként fejezi be életét.”''<ref>Tóth Miklós: Szilágysomlyó</ref> |
||
Báthory szabadulni akart Mária Krisztiernától, ezért [[1597]]-ben [[Kővár vára|Kővárba]] száműzte. Amikor a fejedelem lemondott a trónról, a rendek felszólítására [[1598]]. [[április 18.|április 18-án]] felesége átvette az uralmat a fejedelemségben, a valóságban azonban I. Rudolf biztosai kormányoztak helyette. [[1598]]. [[augusztus 20]]-án Báthory visszavette trónját, feleségével kibékült, de aztán ismét Kővárba internáltatta, majd a trónról másodszor is lemondott. |
Báthory szabadulni akart Mária Krisztiernától, ezért [[1597]]-ben [[Kővár vára|Kővárba]] száműzte. Amikor a fejedelem lemondott a trónról, a rendek felszólítására [[1598]]. [[április 18.|április 18-án]] felesége átvette az uralmat a fejedelemségben, a valóságban azonban I. Rudolf biztosai kormányoztak helyette. [[1598]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án Báthory visszavette trónját, feleségével kibékült, de aztán ismét Kővárba internáltatta, majd a trónról másodszor is lemondott. |
||
== Visszatérés Ausztriába == |
== Visszatérés Ausztriába == |
||
A lap 2010. október 9., 23:33-kori változata
Mária Krisztierna (németül Maria Christina von Österreich-Steiermark) (Graz, 1574. november 10. – Hall, Tirol, 1621. április 6.) Habsburg főhercegnő, II. Ferdinánd húga, 1595-től Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem felesége.
Származása, testvérei
1574. november 10-én Grazban született Károly Habsburg főherceg (1540-1590) és Mária bajor hercegnő (1551–1608) leányaként. Testvérei között voltak:
- Anna (1573–1598), III. Zsigmond lengyel király első felesége
- II. Ferdinánd (1578–1637) német-római császár, magyar és cseh király (1619-1637)
- Margit (1584–1611), III. Fülöp spanyol király felesége
- Lipót (1586–1632) tiroli főherceg
- Konstancia (1588–1631), III. Zsigmond lengyel király második felesége
- Mária Magdolna (1589–1631), II. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg felesége
- Károly (1590–1624), a Német Lovagrend nagymestere
Házassága
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1595-ben nagybátyja, Bocskai István tanácsára szakított a Török Portával, és szövetséget kötött a Habsburgokkal. Ugyanebben az évben Bocskai vezetésével erdélyi küldöttség érkezett II. Rudolf német-római császár prágai udvarába a szövetség megkötésére. A szerződésben a felek kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy nem kötnek békét a törökkel a másik tudta nélkül, valamint hadianyaggal és katonákkal segítik egymást. Ezenkívül I. Rudolf elismerte Báthory Zsigmond hatalmát, és ezt bizonyítandó ajánlotta fel neki a 21 esztendős Mária Krisztierna főhercegnő kezét. A házasságot 1595. augusztus 6-án Gyulafehérvárott kötötték meg, a főhercegnő Erdélybe költözött.
Erdély trónján
Báthory Zsigmond és Mária Krisztierna házassága szerencsétlen volt.
„Az ország-világra szóló eljegyzésre Somlyóra (ma Szilágysomlyó) gyűlt Erdély akkori egész úri világa, itt forgolódott a fejedelmi udvartartás is. Ám a férfiasságát bizonyítani semmiképpen nem tudó fejedelem rövidesen őrjöngve hagyja el a nászházat, hogy szerencsétlen feleségéhez többé még közeledni se merészeljen. A hercegnő életének menete a lehető legszerencsétlenebbül folytatódott: a fejedelem Kővárba záratja,ahol szinte rabként tartják fogva, majd a nagy külföldi és családi benhatásra kijut egy klastromba, ahol apácaként fejezi be életét.”[1]
Báthory szabadulni akart Mária Krisztiernától, ezért 1597-ben Kővárba száműzte. Amikor a fejedelem lemondott a trónról, a rendek felszólítására 1598. április 18-án felesége átvette az uralmat a fejedelemségben, a valóságban azonban I. Rudolf biztosai kormányoztak helyette. 1598. augusztus 20-án Báthory visszavette trónját, feleségével kibékült, de aztán ismét Kővárba internáltatta, majd a trónról másodszor is lemondott.
Visszatérés Ausztriába
1599. áprilisban Mária Krisztierna visszatért Ausztriába. 1599. augusztus 17-én VIII. Kelemen pápa felbontotta házasságát. 1607-ben a halli jezsuita kolostorba lépett, s annak főnökasszonyaként halt meg 1621. április 6-án.
Források
- ↑ Tóth Miklós: Szilágysomlyó
| Báthoryak |  | |
|---|---|---|
| Habsburgok | ||
| Drăculeşti-ház | ||
| Siménfalvi Székelyek | ||
| Bocskaiak | ||
| Rákócziak | ||
| Bethlen család | ||
| Hohenzollernek | ||
| Rhédeyek | ||
| Barcsayak | ||
| Kemények | ||
| Apafi család | ||
| Thökölyek | ||
1Fivére távollétében csak mint vajda uralkodott. 2 Férje által kinevezett helytartó. 3Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 4Ténylegesen nem uralkodott. | ||
.svg){kind=small}