„Kotor (Horvátország)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
sablon
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
20. sor: 20. sor:
}}
}}


'''Kotor''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Kotoriba'', régebbi [[magyar nyelv|magyar]] nevén '''Kottori''') község [[Horvátország]]ban a magyar-horvát határ mellett, [[Muraköz megye|Muraköz megyében]], [[Letenye]] szomszédságában.
'''Kotor''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Kotoriba'', régebbi [[magyar nyelv|magyar]] nevén '''Kottori''') község [[Horvátország]]ban a magyar-horvát határ mellett, [[Muraköz megye|Muraköz megyében]], [[Letenye]] szomszédságában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==


[[Perlak]]tól 17 km-re északkeletre, [[Légrád]]tól 7 km-re északnyugatra a magyar határ mellett a [[Mura]] jobb partján fekszik.
[[Perlak]]tól 17 km-re északkeletre, [[Légrád]]tól 7 km-re északnyugatra a magyar határ mellett a [[Mura]] jobb partján fekszik.


== Története ==
== Története ==


A település a Muraköz viszonylag későn keletkezett falvai közé tartozik. Nem szerepel a zágrábi püspökség [[1334]]-ben és az [[1501]]-ben kelt oklevelében sem, melyekben felsorolják a Muraköz plébániáit. Pontos keletkezési ideje nem ismert, de történészek azt valószínűsítik, hogy a török elleni végvári harcok idején alapították, amikor a Mura és Dráva közének ez a mocsaras, erdős vidéke menedéket nyújtott a hadak támadásai ellen. Josip Bedeković pálos atya írja 1752-ben megjelent ''"Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum"'' című történeti munkájában, hogy a Zrínyiek a [[16. század]] második felében Légrádtól Muraszerdahelyig kisebb fából épített erősségeket emeltek, melyek védelmére az adózás alól felszabadított katonáskodó népeket telepítettek. Ilyen erősség állt Kotor területén is, a védelmére telepítettek pedig légrádi kapitánysághoz tartoztak. Korabeli írások feljegyzik, hogy [[1600]]-ban Nagykanizsa török kézre kerülését követően a szerdahelyiek Kotorba menekültek. Ez azt bizonyítja, hogy Kotor erőssége ekkor már állt. Egy másik feljegyzés a faluról [[1620]]-ból származik, amikor Lenti János kotori protestáns lelkipásztort említik. A varasdi mészaros céh pénztárkönyvében az [[1637]]-es évnél a kiadás oldalon találjuk, hogy egy András nevű céhtag egy bizonyos összeget kifizetett a Kotorból kapott halért.
A település a Muraköz viszonylag későn keletkezett falvai közé tartozik. Nem szerepel a zágrábi püspökség [[1334]]-ben és az [[1501]]-ben kelt oklevelében sem, melyekben felsorolják a Muraköz plébániáit. Pontos keletkezési ideje nem ismert, de történészek azt valószínűsítik, hogy a török elleni végvári harcok idején alapították, amikor a Mura és Dráva közének ez a mocsaras, erdős vidéke menedéket nyújtott a hadak támadásai ellen. Josip Bedeković pálos atya írja 1752-ben megjelent ''"Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum"'' című történeti munkájában, hogy a Zrínyiek a [[16. század]] második felében Légrádtól Muraszerdahelyig kisebb fából épített erősségeket emeltek, melyek védelmére az adózás alól felszabadított katonáskodó népeket telepítettek. Ilyen erősség állt Kotor területén is, a védelmére telepítettek pedig légrádi kapitánysághoz tartoztak. Korabeli írások feljegyzik, hogy [[1600]]-ban Nagykanizsa török kézre kerülését követően a szerdahelyiek Kotorba menekültek. Ez azt bizonyítja, hogy Kotor erőssége ekkor már állt. Egy másik feljegyzés a faluról [[1620]]-ból származik, amikor Lenti János kotori protestáns lelkipásztort említik. A varasdi mészaros céh pénztárkönyvében az [[1637]]-es évnél a kiadás oldalon találjuk, hogy egy András nevű céhtag egy bizonyos összeget kifizetett a Kotorból kapott halért.


A település ezután már egyre többször szerepel a korabeli feljegyzésekben és erőssége megjelenik a Muraközt ábrázoló [[1650]]-es térképen is ''"Cotoriba"'' néven. [[1669]]-ban "praesidium Coturib", [[1671]]-ben "res praesidiis cothuribensis", [[1672]]-ben ''"praesidium Cothuribense"'', [[1688]]-ban ''"praesidium Koturiba"'' alakban az egyházi vizitáció feljegyzésében találjuk. A Zrínyiek és a Frangepánok okleveleiben általában ''"Cotoriba, Cathoriva, Cottoriba, Kottoriba, Kothoriba"'' vagy ''"Kottryba"'' alakban szerepel. Az 1669-es vizitáció feljegyzése szerint ekkor már megvolt a falu régi fakápolnája, mely [[Muravid]] filiája volt. A kápolna körül helyezkedett el a temető. A Zrínyiek [[1671]]-ig voltak a település urai, amikor [[Zrínyi Péter]]t felségárulás vádjával kivégezték és birtokait elkobozták. A falu ezután a kincstáré lett. [[1715]]-ban a falu 100 házában közel 500 lakos élt. [[1719]]-ben a király az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. Ebben az évben a falu korábbi leégett fakápolnája helyett új kápolnát építettek, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. [[1728]]-ban 152 család élt a faluban. [[1771]]-ben 232 családban 1163 lakos élt itt. A templom [[1776]]-ra épült fel, plébániáját [[1789]]-ben alapították. A falut [[1791]]-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A település ezután már egyre többször szerepel a korabeli feljegyzésekben és erőssége megjelenik a Muraközt ábrázoló [[1650]]-es térképen is ''"Cotoriba"'' néven. [[1669]]-ban "praesidium Coturib", [[1671]]-ben "res praesidiis cothuribensis", [[1672]]-ben ''"praesidium Cothuribense"'', [[1688]]-ban ''"praesidium Koturiba"'' alakban az egyházi vizitáció feljegyzésében találjuk. A Zrínyiek és a Frangepánok okleveleiben általában ''"Cotoriba, Cathoriva, Cottoriba, Kottoriba, Kothoriba"'' vagy ''"Kottryba"'' alakban szerepel. Az 1669-es vizitáció feljegyzése szerint ekkor már megvolt a falu régi fakápolnája, mely [[Muravid]] filiája volt. A kápolna körül helyezkedett el a temető. A Zrínyiek [[1671]]-ig voltak a település urai, amikor [[Zrínyi Péter]]t felségárulás vádjával kivégezték és birtokait elkobozták. A falu ezután a kincstáré lett. [[1715]]-ban a falu 100 házában közel 500 lakos élt. [[1719]]-ben a király az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. Ebben az évben a falu korábbi leégett fakápolnája helyett új kápolnát építettek, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. [[1728]]-ban 152 család élt a faluban. [[1771]]-ben 232 családban 1163 lakos élt itt. A templom [[1776]]-ra épült fel, plébániáját [[1789]]-ben alapították. A falut [[1791]]-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.


Vályi András szerint ''" KOTORI. Horvát mező Város Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura vize mellett, Csáktornyához egy, és 1/4 mértföldnyire, határja jól termő, tulajdonságai külömbfélék, de gyakorta az áradások rongállyák."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''" KOTORI. Horvát mező Város Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura vize mellett, Csáktornyához egy, és 1/4 mértföldnyire, határja jól termő, tulajdonságai külömbfélék, de gyakorta az áradások rongállyák."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


A [[Trianoni békeszerződés|trianoni szerződés]] előtt, majd 1941 és 1945 között újra [[Zala vármegye]] perlaki járásához tartozott. [[1910]]-ben 4095 [[horvátok|horvát]] és [[magyarok|magyar]] nemzetiségű lakosa volt. A [[2001]]-ben tartott [[népszámlálás]] adatai szerint 3333 lakosának 93%-a horvát, 5%-a [[cigányok|cigány]] nemzetiségű. Négyen magyar nemzetiségűnek vallották magukat.
A [[Trianoni békeszerződés|trianoni szerződés]] előtt, majd 1941 és 1945 között újra [[Zala vármegye]] perlaki járásához tartozott. [[1910]]-ben 4095 [[horvátok|horvát]] és [[magyarok|magyar]] nemzetiségű lakosa volt. A [[2001]]-ben tartott [[népszámlálás]] adatai szerint 3333 lakosának 93%-a horvát, 5%-a [[cigányok|cigány]] nemzetiségű. Négyen magyar nemzetiségűnek vallották magukat.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
*A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt késő barokk római katolikus plébániatemploma 1768 és 1776 között épült. 1789-óta plébániatemplom. Tornyát 1779 és 1793 között építették, először az 1793-as vizitáció említi. Egyhajós templom sokszög záródású szentéllyel, berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. A főoltár és a Szent Kereszt oltár képeit J. Holzinger festette. Orgonája J. Angster műhelyében készült 1902-ben.
* A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt késő barokk római katolikus plébániatemploma 1768 és 1776 között épült. 1789-óta plébániatemplom. Tornyát 1779 és 1793 között építették, először az 1793-as vizitáció említi. Egyhajós templom sokszög záródású szentéllyel, berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. A főoltár és a Szent Kereszt oltár képeit J. Holzinger festette. Orgonája J. Angster műhelyében készült 1902-ben.
* A Szentháromság-oszlopot 1800 körül emelték.
* A Szentháromság-oszlopot 1800 körül emelték.
*Itt található [[Horvátország]] legrégebbi [[vasútállomás]]a, amelyet [[1860]]-ban építettek.
* Itt található [[Horvátország]] legrégebbi [[vasútállomás]]a, amelyet [[1860]]-ban építettek.


== Sport ==
== Sport ==
45. sor: 45. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.kotoriba.hr/ Kotor község hivatalos oldala]
* [http://www.kotoriba.hr/ Kotor község hivatalos oldala]
*[http://www.os-kotoriba.skole.hr/skola/ploca Az alapiskola honlapja]
* [http://www.os-kotoriba.skole.hr/skola/ploca Az alapiskola honlapja]
* [http://www.culturenet.hr/default.aspx?id=23121& Horvátország kulturális emlékei]
* [http://www.culturenet.hr/default.aspx?id=23121& Horvátország kulturális emlékei]


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
<references/>
<references/>
{{Sablon:Muraköz megye}}
{{Muraköz megye}}

[[Kategória:Muraköz települései]]
[[Kategória:Muraköz települései]]


A lap 2010. október 9., 18:19-kori változata

A „Kotor” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kotor (egyértelműsítő lap).
Kotor (Kotoriba)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségKotor
Jogállásfalu
Alapítás éve1600
PolgármesterBlaženka Zvošec
Irányítószám40329
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség2938 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület26,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 16° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 16° 49′ 12″
Kotor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kotor (horvátul Kotoriba, régebbi magyar nevén Kottori) község Horvátországban a magyar-horvát határ mellett, Muraköz megyében, Letenye szomszédságában.

Fekvése

Perlaktól 17 km-re északkeletre, Légrádtól 7 km-re északnyugatra a magyar határ mellett a Mura jobb partján fekszik.

Története

A település a Muraköz viszonylag későn keletkezett falvai közé tartozik. Nem szerepel a zágrábi püspökség 1334-ben és az 1501-ben kelt oklevelében sem, melyekben felsorolják a Muraköz plébániáit. Pontos keletkezési ideje nem ismert, de történészek azt valószínűsítik, hogy a török elleni végvári harcok idején alapították, amikor a Mura és Dráva közének ez a mocsaras, erdős vidéke menedéket nyújtott a hadak támadásai ellen. Josip Bedeković pálos atya írja 1752-ben megjelent "Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum" című történeti munkájában, hogy a Zrínyiek a 16. század második felében Légrádtól Muraszerdahelyig kisebb fából épített erősségeket emeltek, melyek védelmére az adózás alól felszabadított katonáskodó népeket telepítettek. Ilyen erősség állt Kotor területén is, a védelmére telepítettek pedig légrádi kapitánysághoz tartoztak. Korabeli írások feljegyzik, hogy 1600-ban Nagykanizsa török kézre kerülését követően a szerdahelyiek Kotorba menekültek. Ez azt bizonyítja, hogy Kotor erőssége ekkor már állt. Egy másik feljegyzés a faluról 1620-ból származik, amikor Lenti János kotori protestáns lelkipásztort említik. A varasdi mészaros céh pénztárkönyvében az 1637-es évnél a kiadás oldalon találjuk, hogy egy András nevű céhtag egy bizonyos összeget kifizetett a Kotorból kapott halért.

A település ezután már egyre többször szerepel a korabeli feljegyzésekben és erőssége megjelenik a Muraközt ábrázoló 1650-es térképen is "Cotoriba" néven. 1669-ban "praesidium Coturib", 1671-ben "res praesidiis cothuribensis", 1672-ben "praesidium Cothuribense", 1688-ban "praesidium Koturiba" alakban az egyházi vizitáció feljegyzésében találjuk. A Zrínyiek és a Frangepánok okleveleiben általában "Cotoriba, Cathoriva, Cottoriba, Kottoriba, Kothoriba" vagy "Kottryba" alakban szerepel. Az 1669-es vizitáció feljegyzése szerint ekkor már megvolt a falu régi fakápolnája, mely Muravid filiája volt. A kápolna körül helyezkedett el a temető. A Zrínyiek 1671-ig voltak a település urai, amikor Zrínyi Pétert felségárulás vádjával kivégezték és birtokait elkobozták. A falu ezután a kincstáré lett. 1715-ban a falu 100 házában közel 500 lakos élt. 1719-ben a király az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. Ebben az évben a falu korábbi leégett fakápolnája helyett új kápolnát építettek, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. 1728-ban 152 család élt a faluban. 1771-ben 232 családban 1163 lakos élt itt. A templom 1776-ra épült fel, plébániáját 1789-ben alapították. A falut 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " KOTORI. Horvát mező Város Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mura vize mellett, Csáktornyához egy, és 1/4 mértföldnyire, határja jól termő, tulajdonságai külömbfélék, de gyakorta az áradások rongállyák." [2]

A trianoni szerződés előtt, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye perlaki járásához tartozott. 1910-ben 4095 horvát és magyar nemzetiségű lakosa volt. A 2001-ben tartott népszámlálás adatai szerint 3333 lakosának 93%-a horvát, 5%-a cigány nemzetiségű. Négyen magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

Nevezetességei

  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt késő barokk római katolikus plébániatemploma 1768 és 1776 között épült. 1789-óta plébániatemplom. Tornyát 1779 és 1793 között építették, először az 1793-as vizitáció említi. Egyhajós templom sokszög záródású szentéllyel, berendezése a 18. század végén és a 19. század elején készült. A főoltár és a Szent Kereszt oltár képeit J. Holzinger festette. Orgonája J. Angster műhelyében készült 1902-ben.
  • A Szentháromság-oszlopot 1800 körül emelték.
  • Itt található Horvátország legrégebbi vasútállomása, amelyet 1860-ban építettek.

Sport

NK Graničar Kotoriba

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kotor_(Horvátország)&oldid=8606430”