„Friedrich Krasser” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Dátumkékítés és dátumjavítás |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Friedrich Krasser''' ([[Szászsebes]], [[1818]] [[április 28.]] – [[Nagyszeben]], [[1893]]. [[február 16.]]) erdélyi szász orvos, költő. |
'''Friedrich Krasser''' ([[Szászsebes]], [[1818]]. [[április 28.]] – [[Nagyszeben]], [[1893]]. [[február 16.]]) erdélyi szász orvos, költő. |
||
==Élete== |
== Élete == |
||
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a [[bécs]]i egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. [[Párizs]]ban tanult tovább; itt megismerkedett a [[szocialista]] tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben [[Nápoly]]ban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson. |
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a [[bécs]]i egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. [[Párizs]]ban tanult tovább; itt megismerkedett a [[szocialista]] tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben [[Nápoly]]ban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson. |
||
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az ''Anti-Syllabus'' névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a ''Ceterum censeo'', ''Das Glas und die Bibel'', ''Marseillaise des Christentums'', ''Freie Schulen'' és ''Enzyklika'' című versei is.<ref>{{cite journal | author = Michael Kroner | title = Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. | journal = Siebenbürgische Zeitung | volume = 2000 | issue = október 23. | language = német | url = http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/alteartikel/77-dichterischer-protest-gegen-den.html | accessdate = 2008-11-16 }}</ref> |
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az ''Anti-Syllabus'' névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a ''Ceterum censeo'', ''Das Glas und die Bibel'', ''Marseillaise des Christentums'', ''Freie Schulen'' és ''Enzyklika'' című versei is.<ref>{{cite journal | author = Michael Kroner | title = Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. | journal = Siebenbürgische Zeitung | volume = 2000 | issue = október 23. | language = német | url = http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/alteartikel/77-dichterischer-protest-gegen-den.html | accessdate = 2008-11-16 }}</ref> |
||
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}</ref> |
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}</ref> |
||
==Művei== |
== Művei == |
||
* De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844. |
* De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844. |
||
* Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.). |
* Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.). |
||
* Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870. |
* Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870. |
||
==Források és hivatkozások== |
== Források és hivatkozások == |
||
*{{Szinnyei|7||k/k12737.htm}} |
* {{Szinnyei|7||k/k12737.htm}} |
||
* {{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }} |
* {{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }} |
||
{{források}} |
{{források}} |
A lap 2010. október 9., 07:14-kori változata
Friedrich Krasser (Szászsebes, 1818. április 28. – Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő.
Élete
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a bécsi egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. Párizsban tanult tovább; itt megismerkedett a szocialista tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben Nápolyban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az Anti-Syllabus névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a Ceterum censeo, Das Glas und die Bibel, Marseillaise des Christentums, Freie Schulen és Enzyklika című versei is.[1]
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, Hermann Oberth meghívottként jelen volt a Cape Canaveralon az Apollo–11 holdraszállásakor.[2][3]
Művei
- De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
- Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
- Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.
Források és hivatkozások
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Cziráki, Zsuzsanna. Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias Kiadó. ISBN 963 87195 08 (2006)
- ↑ Michael Kroner. „Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX.” (német nyelven). Siebenbürgische Zeitung 2000 (október 23.). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)