„Friedrich Krasser” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumkékítés és dátumjavítás
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor: 1. sor:
'''Friedrich Krasser''' ([[Szászsebes]], [[1818]] [[április 28.]] – [[Nagyszeben]], [[1893]]. [[február 16.]]) erdélyi szász orvos, költő.
'''Friedrich Krasser''' ([[Szászsebes]], [[1818]]. [[április 28.]] – [[Nagyszeben]], [[1893]]. [[február 16.]]) erdélyi szász orvos, költő.


==Élete==
== Élete ==
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a [[bécs]]i egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. [[Párizs]]ban tanult tovább; itt megismerkedett a [[szocialista]] tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben [[Nápoly]]ban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a [[bécs]]i egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. [[Párizs]]ban tanult tovább; itt megismerkedett a [[szocialista]] tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben [[Nápoly]]ban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.


Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az ''Anti-Syllabus'' névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a ''Ceterum censeo'', ''Das Glas und die Bibel'', ''Marseillaise des Christentums'', ''Freie Schulen'' és ''Enzyklika'' című versei is.<ref>{{cite journal | author = Michael Kroner | title = Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. | journal = Siebenbürgische Zeitung | volume = 2000 | issue = október 23. | language = német | url = http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/alteartikel/77-dichterischer-protest-gegen-den.html | accessdate = 2008-11-16 }}</ref>
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az ''Anti-Syllabus'' névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a ''Ceterum censeo'', ''Das Glas und die Bibel'', ''Marseillaise des Christentums'', ''Freie Schulen'' és ''Enzyklika'' című versei is.<ref>{{cite journal | author = Michael Kroner | title = Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. | journal = Siebenbürgische Zeitung | volume = 2000 | issue = október 23. | language = német | url = http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/alteartikel/77-dichterischer-protest-gegen-den.html | accessdate = 2008-11-16 }}</ref>


A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}</ref>
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}</ref>


==Művei==
== Művei ==
* De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
* De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
* Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
* Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
* Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.
* Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.


==Források és hivatkozások==
== Források és hivatkozások ==
*{{Szinnyei|7||k/k12737.htm}}
* {{Szinnyei|7||k/k12737.htm}}
* {{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }}
* {{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }}
{{források}}
{{források}}

A lap 2010. október 9., 07:14-kori változata

Friedrich Krasser (Szászsebes, 1818. április 28.Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő.

Élete

Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a bécsi egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. Párizsban tanult tovább; itt megismerkedett a szocialista tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben Nápolyban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.

Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az Anti-Syllabus névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a Ceterum censeo, Das Glas und die Bibel, Marseillaise des Christentums, Freie Schulen és Enzyklika című versei is.[1]

A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, Hermann Oberth meghívottként jelen volt a Cape Canaveralon az Apollo–11 holdraszállásakor.[2][3]

Művei

  • De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
  • Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
  • Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.

Források és hivatkozások

  1. Michael Kroner. „Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX.” (német nyelven). Siebenbürgische Zeitung 2000 (október 23.). (Hozzáférés: 2008. november 16.)  
  2. Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  3. Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)