„Mars Reconnaissance Orbiter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Kategória: Marskutató űrszondák |
||
| 68. sor: | 68. sor: | ||
{{Portál|Csillagászat}} |
{{Portál|Csillagászat}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Marskutató űrszondák]] |
||
[[Kategória:Amerikai űrprogram]] |
[[Kategória:Amerikai űrprogram]] |
||
A lap 2010. október 8., 21:43-kori változata
Sablon:Űrszonda Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda, melynek fő feladata, hogy nagy felbontású képeket készítsen a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyet keressen a későbbi leszálló egységek számára.
Küldetés
Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas-5 rakétával Cape Canaveralból.[1]
2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.[2]
Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.[3]
2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, ami hibás mérést eredményezett.[4] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.[5][6]
A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.
Az űrszonda
Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amit két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133Mhz, 32bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.
Tudományos műszerek
- High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít.
- Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről.
- Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata.
- Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM) : optikai/infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
- Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás stb.).
- Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg.
- Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri.
- Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek.
Források
- ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé, Mars Society, 2005. augusztus 22.
- ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11.
- ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2.
- ↑ Frey, Sándor: Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda. Űrvilág.hu, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
- ↑ http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009
- ↑ Kereszturi, Ákos: Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda. [Origo] Világűr, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
Lásd még
Külső hivatkozások
