„Grigore Alexandrescu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ru:Александреску, Григоре
34. sor: 34. sor:
[[pl:Grigore Alexandrescu]]
[[pl:Grigore Alexandrescu]]
[[ro:Grigore Alexandrescu]]
[[ro:Grigore Alexandrescu]]
[[ru:Александреску, Григоре]]
[[uk:Александреску Грігоре]]
[[uk:Александреску Грігоре]]

A lap 2010. október 8., 12:25-kori változata

Grigore Alexandrescu

Grigore Alexandrescu (Târgovişte, 1810. február 22.Bukarest, 1885. november 25.) román költő, állatmeseíró.

Élete

1810-ben született Târgovişte-ban M. Lixandrescu kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a Sfantul Sava nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt Ion Ghica is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik Ion Heliade Rădulescuval, aki a Curierul Românesc vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei (Miezul nopţii). Verseiben olyan eszmék születtek, amely az 1848-as forradalmat készítette elő.

Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (Anul 1840, Lebăda şi puii corbului) a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, 1848-ban a Poporul suveran folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. 1885-ben halt meg Bukarestben, szegényen.

Munkássága

Versei lírája főleg romantikus meditációk, melyre nagy hatással volt Lamartine versei. A hangvétel általában különlegesen fantasztikus és humoros, néha ironikus is. Legnagyobb sikert arató műve az Umbra lui Mircea la Cozia, melynek ihletője egy olténiai kirándulás volt barátjával, Ion Ghica-val. Az utolsó hiteles állatmeseíró volt a román irodalomban: 40 fabulát hagyott hátra például Cânele şi căţelul (A kutya és az eb), Boul şi viţelul (Az ökör és a borjú), Dreptatea Leului (Az oroszlán igaza), Vulpea liberală (A liberális róka)), melyben az igazság álarcot viselt a hatalmasok cenzúrája miatt. Fordított Lamartine és Byron műveket is.

Művei

  • Poezii (1842)
  • Suvenire si impresii, epistole si fabule (1847)
  • Meditaţii, elegii, epistole, satire şi fabule (1863)
  • Memorial (1842)
  • Poezii (1938)

Irodalom

  • Academia Republicii Populare Române, Dicţionar Enciclopedic Român, Editura Politică, Bukarest, 1962-1966
Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Grigore Alexandrescu témában.
Commons:Category:Grigore Alexandrescu
A Wikimédia Commons tartalmaz Grigore Alexandrescu témájú médiaállományokat.

Sablon:Csonk-Román életrajz