„Allergia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cory19 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: my:ဓာတ်မတည့်ခြင်း; kozmetikai változtatások
58. sor: 58. sor:
* [http://www.indiso.eu/allergia.php Allergia kezelése]
* [http://www.indiso.eu/allergia.php Allergia kezelése]
* [http://www.aximedica.hu/allergia.html Komplex allergia kezelés szelíd gyógymódokkal]
* [http://www.aximedica.hu/allergia.html Komplex allergia kezelés szelíd gyógymódokkal]



[[Kategória:Immunológia]]
[[Kategória:Immunológia]]
102. sor: 101. sor:
[[mn:Харшил]]
[[mn:Харшил]]
[[ms:Alergi]]
[[ms:Alergi]]
[[my:ဓာတ်မတည့်ခြင်း]]
[[nl:Allergie]]
[[nl:Allergie]]
[[no:Allergi]]
[[no:Allergi]]

A lap 2010. október 7., 01:09-kori változata

Allergia

Osztályozás
BNO-10T78.4
BNO-9995.3
Adatbázisok
DiseasesDB33481
MedlinePlus000812
eMedicinemed/1101 
MeSH IDD006967
A Wikimédia Commons tartalmaz Allergia témájú médiaállományokat.
Fájl:Hautausschlag Ruecken fcm.jpg
Allergiás bőrkiütések

Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés. A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

Súlyosabb esetekben a reakció nem marad lokalizált és az egész szervezetre kiterjed, ún. anafilaxiát okozva. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz vezet. Ez az állapot, kezelés nélkül (esetenként kezeléssel is) halálhoz is vezethet.

Provokáviós teszt a bőrön

Több eljárás is létezik az allergia kimutatására, de alapvetően két típust különböztetünk meg: provokációs tesztek és vérvizsgálatok. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik. A vérből általában az össz IgE mennyiségét szokták kimutatni. Ez azonban nem mindig megbízható, mert más betegségekben (parazitás fertőzésekben és bizonyos hematológiai betegségekben) is megnőhet az IgE szintje. Ezért pontosabb, ha az allergén-specifikus IgE-t mérjük, tehát azokat az IgE molekulákat, melyek az allergénnel kapcsolatba lépnek. A vérből kimutatható még az eozinofilek által termelt fehérje (asztma kimutatására) és a masztociták által felszabadított triptáz.

Hagyományos kezelése

Az allergia kezelésében nagy szerepet játszik a megelőzés, ami az allergének kerülését jelenti. Sikeres oki kezelés az allergiára még nem létezik, de bizonyos esetekben célra vezetett a hiposzenszitivitásos immunterápia. Ilyenkor a betegnek egyre nagyobb mennyiségű allergént adnak. A kezelés során az immunrendszer tűrőképessége fokozatosan alkalmazkodik az allergénhez. Ha már kialakult az allergiás reakció, számos antiallergiás gyógyszer áll rendelkezésre, melyek a különböző kémiai mediátorok blokkolása révén hatnak. Ilyenek az antihisztaminikumok, masztocita degranulációt gátló gyógyszerek, hidrokortizon, kortizon, dexamethason, epinefrin, szalbutamol, immunszupresszivek (Cyclosporin A) stb.

Alternatív kezelése

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető. Az inulin legbőségesebb természetes forrása a csicsóka [1]

Allergiás kórképek (szénanátha, kötőhártya-izgalom, bőrtünetek) esetén hatásosan alkalmazható a testakupunktúra.[forrás?]

Az allergiáról a holisztikus szemlélet szerint

A holisztikus szemlélet szerint az allergia kiváltó oka, az „allergén” helyett az allergiás beteg szervezetében keresendő.

A környezetünkbe került százezres nagyságrendű vegyszernek, sugárterhelésnek, ez állandó stressznek, illetve a megizmosított mikrobák, (baktériumok, gombák, vírusok, paraziták) hatásainak kitéve az immunrendszerünk működése kisiklik, s az emberi szervezet az eddig természetesnek tartott környezetre is allergiás, azaz túlérzékenységi reakcióval válaszol.

Hiszen a parlagfű, és mára már ezres nagyságrendű allergén, (például az ételeink, a házipor, a vegyszerek, stb.) a megbetegedés előtt is ott volt az akkor még nem allergiás beteg környezetében. Az allergiás beteg szervezete változott meg, az immunrendszere betegedett meg, s immár a természetes környezetére is túlérzékenyen reagál.

Csak akkor lehet meggyógyulni az allergiából, ha az egész szervezetet meggyógyítjuk, nemcsak a „jéghegy csúcsát”, a tüneteket kezeljük, türelmesen, holisztikusan, és véglegesen!

Források

Lásd még

Források

Az angol és a német wikipédia alapján.

Külső hivatkozások