Vaterit

A vaterit kalcium-karbonát, a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. A hexagonális rendszerben kristályosodik. Főleg ortorombos kristályokban található. Gyakori tömeges kristályos, finomszemcsés megjelenése. A kalcit és aragonit polimorf változata, megkülönböztetni csak a kristályszerkezet alapján lehet. Nevét felfedezőjéről, Henrich Vater német minerologusról kapta.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: CaCO₃.
• Szimmetriája: a hexagonális kristályrendszerben, lapszimmetriát, síkszimmetriát és tengelyszimmetriát mutatnak kristályai.
• Sűrűsége: 2,54 g/cm³.
• Keménysége: 3,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Hasadása: kitűnően hasad a romboéderek mentén.
• Törése: kagylós törésű, rideg ásvány.
• Színe: színtelen sárgás, szürkésfehér vagy tejfehér.
• Fénye: üvegfényű.
• Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
• Pora: fehér.
• Különleges tulajdonsága: sósavban pezsegve oldódik.
• Gyakori összetétele:
  • Kalcium (Ca) =40,0%
  • Szén (C) =12,0%
  • Oxigén (O) =48,0%

Keletkezése

Elsődlegesen szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Metaszomatikus, metamorf képződése is gyakori. Üledékes megjelenésekben tengeri üledékekben fordul elő. Szkarnosodásokban is megtalálható.

Hasonló ásványok: a kalcit, dolomit és az aragonit.

Előfordulásai

Ausztria területén Salzburg közelében és Obersulzbach völgyében. Németországban Baden-Württemberg tartományban és Saxonyban. Lengyelországban a sziléziai területeken és Katowice vidékén. Törökországban vannak jelentős előfordulások. Oroszországban a murmanszki régióban és a Kola-félszigeten. Az Egyesült Államokban Arizonában Phönix közelében és Michigan szövetségi államokban. Kanada területén Quebec tartományban. Megtalálható Japán Hokiado szigetén és a Dél-afrikai Köztársaságban Hotezal vidékén.

Kísérő ásványok: dolomit, sziderit, kalcit és az ankerit .

Előfordulása Magyarországon

A Budai-hegység dolomitjaiban 1968-ban mutatták ki másodlagos képződésű megjelenését. A Gellért-hegy területén is megtalálható gipsz, aragonit, magnezit és kalcit társaságában.

Külső források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
• http://www.webmineral.com