„Faragó Géza” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. szeptember 24., 21:08-kori változata

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.

A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.

Életpályája

Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.^[1]

A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.^[2]

51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei közgyűjteményekben

Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.

Képeiből

Elveszett paradicsom 1903
A szimbolista 1908
Fogadás (1910 körül)
Karcsú nő macskával 1913
A Holzer Divatház plakátja 1902
Bálba invitálás, plakát
Ruhaüzlet plakátja 1910-es évek
Nakiri plakát

Művei (válogatás)

1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
(Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
1909 Gottschlig-rum, plakát
1909 Törley-pezsgő, plakát
1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm
(1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
(1910 körül) Ruhaüzlet plakátja
1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
(Év nélkül) Este a Dunán (MNG)
(Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
(Év nélkül) Reggel (MNG)
(Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
(1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

Kecskeméti Művésztelep alapító tag

Források

Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.

Jegyzetek

↑ * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.

Lásd még

[1] * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.

[2] Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.

[1]

[2]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Tanulmányait [[Párizs]]ban végezte. Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
-[[1914]]-ben plakátkiállítása volt [[Berlin]]ben. Négyszer volt kiállítása a [[Nemzeti Szalon]]ban: [[1900]]-ban, [[1910]]-ben,[[1923]]-ban és [[1928]]-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a [[Nyugat]] művészetkritikusa, Lengyel Géza is.<ref>* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00052/01422.htm Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.]</ref>
+[[1914]]-ben plakátkiállítása volt [[Berlin]]ben. Négyszer volt kiállítása a [[Nemzeti Szalon]]ban: [[1900]]-ban, [[1910]]-ben,[[1923]]-ban és [[1928]]-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a [[Nyugat]] művészetkritikusa, [[Lengyel Géza]] is.<ref>* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00052/01422.htm [[Lengyel Géza]] Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.]</ref>
 A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>