„Pákey Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: Kolozsvár-portál sablonjának elhelyezése
21. sor: 21. sor:


==Források==
==Források==
* Balogh Jolán: ''[http://mek.oszk.hu/08400/08496/ Pákei Lajos rajzai kolozsvár építészeti emlékeiről.]'' Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. (Erdélyi tudományos füzetek 186.)
* Balogh Jolán: ''[http://mek.oszk.hu/08400/08496/ Pákei Lajos rajzai kolozsvár építészeti emlékeiről.]'' Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. ([[Erdélyi Tudományos Füzetek]] 186.)
* [[Kelemen Lajos]]: Pákei Lajos in: ''Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet.'' Bukarest: Kriterion. 1982
* [[Kelemen Lajos]]: Pákei Lajos in: ''Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet.'' Bukarest: Kriterion. 1982
* ''[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11623.htm Magyar életrajzi lexikon 1000–1990.]'' szerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. 2001.
* ''[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11623.htm Magyar életrajzi lexikon 1000–1990.]'' szerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. 2001.

A lap 2010. szeptember 23., 21:39-kori változata

Pákey Lajos, gyakran Pákei helyesírással (Kolozsvár, 1853. március 1. – Kolozsvár, 1921. március 22.) kolozsvári építész.

Pákey Lajos sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.

Életpályája

Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti József Műegyetemen műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán Theophil Hansen tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára Építéstan, Építési alaktan és Építési anyagismeret címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári Mátyás szobor talapzatának munkálatai nyomán Ferenc József Lovagrend Keresztje kitüntetést kapott.

Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, a középkori és barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az I. világháború és az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori érelmeszesedése miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.

Művei

A sétatéri kioszk

Lásd még

Források

További irodalom

  • Guttmann Szabolcs: Pákei Lajos (1853–1921) kolozsvári hagyatéka. In: Pavilon. Budapest 1993. 49–52.
  • Murádin-Beyer Katalin: Pákei Lajos kéziratos önéletírása. In: Pavilon. Budapest 1993. 42–49.
  • Murádin Katalin: Egy építész a polgárosodó Kolozsváron. In: Művelődés. 2004. 2 sz.

Külső hivatkozások