„Brakkvíz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: hr:Bočata voda; kozmetikai változtatások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''brakkvíz''' vagy félsósvíz olyan víz, amelynek a sótartalma nagyobb, mint az édesvízé, és |
A '''brakkvíz''' vagy félsósvíz olyan víz, amelynek a sótartalma nagyobb, mint az édesvízé, és kisebb, mint a [[tengervíz]]é. Keletkezhet édesvíz és tengervíz keveredésekor páldául [[tölcsértorkolat]]okban, vagy jelen lehet fosszilis víz formájában. Emberi tevékenység is létrhozhat brakkvizet, például ilyen a garnélarák farmok építése, valamint az ozmótikus erőművek elsődleges mellékterméke szintén a brakkvíz. Az ilyen vizek veszélyt jelenthetnek a környezetre, sok szárazföldi növény számára károsak. |
||
A kifejezés a régi holland "brak" szóból ered, ami azt jelenti, hogy sós. |
A kifejezés a régi holland "brak" szóból ered, ami azt jelenti, hogy sós. |
A lap 2010. szeptember 17., 15:51-kori változata
A brakkvíz vagy félsósvíz olyan víz, amelynek a sótartalma nagyobb, mint az édesvízé, és kisebb, mint a tengervízé. Keletkezhet édesvíz és tengervíz keveredésekor páldául tölcsértorkolatokban, vagy jelen lehet fosszilis víz formájában. Emberi tevékenység is létrhozhat brakkvizet, például ilyen a garnélarák farmok építése, valamint az ozmótikus erőművek elsődleges mellékterméke szintén a brakkvíz. Az ilyen vizek veszélyt jelenthetnek a környezetre, sok szárazföldi növény számára károsak.
A kifejezés a régi holland "brak" szóból ered, ami azt jelenti, hogy sós.
A brakkvíz egy literében 0.5-30 gram só található. Ezt leggyakrabban ezrelékben fejezzük ki: 0.5-30‰. A "félsós" nem egy pontosan meghatározható paraméter. A természetben előforduló brakkvizek többségének jellemzője, hogy térben és időben jelentősen változhat a sótartalmuk.
Víz sótartalma ezrelékben kifejezve | |||
---|---|---|---|
Édesvíz | Brakkvíz | Sósvíz | Telített sósvíz |
< 0.5 | 0.5 – 30 | 30 – 50 | > 50 |
Brakkvizes élőhelyek
Torkolatok
Leggyakrabban brakkvizes biotopok ott alakulnak ki, ahol a folyóvizek édesvize keveredik a tengervízzel. Ez a folyók torkolatában és a tengerpart szomszédos részein történik. A kevert víz mennyiségét és a keveredés mértékét nagyban helyi tényezők határozzák meg. Általános tényezőnek tekinthető az árapály jelenség.
Például a Londontól nyugatra lévő Teddington városánál van a határ a Temze folyó dagály által érintett és nem érintett szakaszai között. Ezen a részen azonban a sótartalom annyira alacsony, hogy édesvízről beszélhetünk, itt még teljes mértékben édesvizi halakat találunk úgy mint a domolykók a bodorka a ponty, a sügér, vagy a csuka. Battersea és Gravesend között a Temze vize brakkvíz. Itt a felső szakaszon az édesvizi fajok száma egyre csökken, főleg a domolykó és bodorka található meg. Megjelennek az úgynevezett eurihalin fajok. Ezek jól bírják a sómennyiség ingadozását. Ilyenek például tengeripérfélék vagy a farkassügér. Ezután az édesvizi halak teljesen eltűnnek és csak az eurihalin tengeri fajok vannak jelen. Gravesend után a víz sótartalma teljesen megfelel a tengervíznek, az eurihalin és sztenohalin tengeri fajok egyaránt megtalálhatóak. Ez utóbbiak érzékenyek a sótartalom változásaira. Ezen szakasz élővilága azonos a közeli Északi-tengerével. Ez az elrendeződés a folyóban élő vízinövényekre és gerinctelen állatokra is érvényes, mint ahogy minden hasonló torkolatra ez a jellemző.
A folyótorkolatok fontos állomáshelyei az anadrom és katadrom vándorló halaknak egyaránt, úgymint a lazac vagy az angolna. Ezek a halak itt csoportosulnak és idejük van a megváltozott sóarányhoz alkalmazkodni, mert a változások lassan érik őket.
Sok halfaj ide rakja ikráit, és a fiatal halak itt élnek és táplálkoznak mielőtt egy bizonyos kort elérnének.
A folyótorkolatok kitűnő horgászhelyek, valamint sok halfarmot itt létesítenek.
Mangrovék
Egy másik fontos brakkvizes élőhely a mangroveerdők vagy tengerparti mocsárerdők ökoszisztémája. Ezek a mocsarak gyakran, bár nem minden esetben folyótorkolatoknál helyezkednek el, valamint lagúnák mentén, ahol a sótartalom folyamatosan változik. Tipikus félsós vízi halak, a mangrove-mocsarakban élő kúszógébek valamint a lövőhalfélék.
Ezek a területek a torkolatokhoz hasonlóan sok halfaj legfőbb ívóhelyei, mint például különböző tengeri sügéreké (Lutjanidae).
Félsós tengerek és tavak
Egyes tengerek és tavak brakkvizüek. Ilyen például a Balti-tenger. Ez a világ legnagyobb brakkvize. A Pleisztocén korban 2 folyórendszer egybeömlési területe volt, azóta összeköttetésbe került az Északi-tehgerrel, de most is nagy az édesvíz utánpótlása. Az Északi-tenger felöl érkező víz sűrűsége sótartalma miatt nagyobb, mint az édesvízé. Ezért a Balti-tenger vizének 2 fő rétege van. Egy felszíni édesebb és egy mély sós réteg. A tengeráramlatok hiánya miatt a keveredés kis mértékű. A mélyben tengeri fajok élnek, mint például a tőkehal, a felszínen édesvíziek, mint a csuka.
A Kaszpi-tenger a világ legnagyobb tava, szintén brakkvizű. Sótartalma egyharmada a tengervízének. Itt élnak a kaviárt szolgáltató tokfélék valamint a kaszpi fóka.
A Fekete-tenger felszíni vize félsós (17-18 ezrelék). A mély oxigén nélküli vízréteg a Földközi-tengerből származik.
Brakkvizes lápok és mocsarak
Olyan helyeken keletkeznek ahol egy sós mocsárba nagyobb mennyiségű édesvíz folyik, és egy bizonyos területen a sókoncentráció annyira hígul, hogy eléri a "félsós" értékeket. Ez gyakran tengerek közelében fordul elő sós mocsarakban, a folyótorkolatok mentén, és az árapály jelenséggel függ össze.
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brackish water című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.