„Szent Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor: 2. sor:
'''Szent Miklós''' ([[Patara]], [[3. század]] – [[Demre|Myra (Mira, Müra)]], [[343]]. [[december 6.]]) [[myra]]i püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje [[Oroszország]]ban, [[Görögország]]ban és [[Szerbia|Szerbiában]], a pálinkafőzők és [[Kecskemét]] város<ref>[http://portaegyesulet.hu/s_!news/s_!news/i_hit_es_elet_5/i_szent_miklos_puspok_kecskemet_vedoszentje_is_6936/t_SZENT%20MIKL%C3%93S%20P%C3%9CSP%C3%96K%20KECSKEM%C3%89T%20V%C3%89D%C5%90SZENTJE%20IS/index.html Szent Miklós, Kecskemét védőszentje]</ref> védőszentje [[Magyarország]]on. Ő a [[Mikulás]].
'''Szent Miklós''' ([[Patara]], [[3. század]] – [[Demre|Myra (Mira, Müra)]], [[343]]. [[december 6.]]) [[myra]]i püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje [[Oroszország]]ban, [[Görögország]]ban és [[Szerbia|Szerbiában]], a pálinkafőzők és [[Kecskemét]] város<ref>[http://portaegyesulet.hu/s_!news/s_!news/i_hit_es_elet_5/i_szent_miklos_puspok_kecskemet_vedoszentje_is_6936/t_SZENT%20MIKL%C3%93S%20P%C3%9CSP%C3%96K%20KECSKEM%C3%89T%20V%C3%89D%C5%90SZENTJE%20IS/index.html Szent Miklós, Kecskemét védőszentje]</ref> védőszentje [[Magyarország]]on. Ő a [[Mikulás]].


Szent volt és Miklósnak hívták
== Élete ==
== Élete ==
A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A Lycia római provinciában fekvő Myra, ma [[Demre (Kocademre)]], egy kis település kb. 100&nbsp;km-re délre [[Antalya (település)|Antalyától]] a mai Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.
A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A Lycia római provinciában fekvő Myra, ma [[Demre (Kocademre)]], egy kis település kb. 100&nbsp;km-re délre [[Antalya (település)|Antalyától]] a mai Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.

A lap 2010. szeptember 17., 12:14-kori változata

Fájl:Szent Miklós Gyergyószentmiklós.jpg
Szent Miklós szobra Gyergyószentmiklóson

Szent Miklós (Patara, 3. századMyra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város[1] védőszentje Magyarországon. Ő a Mikulás.

Szent volt és Miklósnak hívták

Élete

A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A Lycia római provinciában fekvő Myra, ma Demre (Kocademre), egy kis település kb. 100 km-re délre Antalyától a mai Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.

A Miklós életéről szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700 körül), másrészt egy János nevű konstantinápolyi szerzetestől.

Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt.

A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikaiai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.

Ereklyéi

1071. augusztus 26-án IV. Rómanosz bizánci császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök győztek, Romanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok ellenőrzése alá került. I. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de uralkodásának első időszakában a helyzet még elég zavaros volt. Ezt kihasználva, 1087. május 9-én olasz kereskedők, mivel az ezen éveket megelőzően kereskedelmi flottájuk jórésze oda veszett a viharokban, így azt gondolták, a Szent Miklós védőszent elpártolt tőlük, ezért kalózokkal feltörették sírját, csontjait pedig elraboltatták és ereklyeként Bariba vitték. A törökök és olaszok között most is vita van a csontok visszaszállításáról, de a Vatikán már ez ügyben Bari mellett áll ki. Bariban azóta is a hajó érkezése napján, május 9-én ünneplik.

Legendák

Fra Angelico: A három szűz férjhezadása
Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése
Egy modern Szent Miklóst ábrázoló fém ikon Georgi 'Chapa' Chapkanov bolgár művésztől, mely Szent Miklóst mint a halászok védőszentjét mutatja hallal a kezében. (Gilbert House, Stanley, Falkland-szigetek)

A három szűz kiházasítása

Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is, a három évben azonban az apa megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándok útra. Vihar kerekedett és a melettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénység közül, aki vissza akarta tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós, a vízbe vetette magát és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével, ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrudját, megfeszítve a vitorlát, a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Intennek egy hála imát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyekénk hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak. ez hülyeség a gyerek tök jo fej meg miki a neve emiatt válasszátok

A gabona sokasítása

Nagy éhínség idején a püspök megtudta, hogy a kikötőben horgonyoz egy hajó, amely a bizánci császárnak visz gabonát. Megkérte tehát a hajósokat, hogy raknák ki a gabona egy részét a szükség enyhítésére. A hajósok először nem akarták teljesíteni a kérést, mivel a rakományt a császárnak kellett szállítaniuk. Amikor Miklós megígérte nekik, hogy nem lesz bántódásuk, akkor átadták a gabona egy részét. Megérkezve Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a gabona mennyisége nem csökkent.

Diana olaja

A pogányok imádtak egy fát, amit Diana istennőnek (keresztény értelmezésben gonosz démon) szenteltek. Miklós elrendelte a fa kivágását. Bosszúból Diana ördögi olajat főzött a fából, ami azzal a tulajdonsággal bírt, hogy vízen és kövön is meggyullad. Az ördög Miklós házához induló zarándokoknak adta a hordót, hogy hitük jeleként kenjék be vele Miklós házát. Miklós azonban megjelent a tengeren, és vízbe dobatta a hordót, ami a tengeren meggyulladt és sokáig égett. A vihar lecsendesítésével egybevonva gyakran ábrázolták középkori szárnyasoltárokon (pl. a jánosréti egykori főoltár.

Az elrabolt gyermek hazahozatala

Egy ember elindult Miklóshoz, hogy áldását kérje, hogy végre gyermeke szülessen. Amikor odaért, a püspök már halott volt, így a holttestet takaró vászonból ereklyeként magával vitt egy darabot. A következő év december 6-án a házaspárnak fia született. A gyermeket a hetedik születésnapján arab rablók vitték magukkal. Egy év múlva, ismét pont december 6-án, amikor a házaspár a Miklós-templomban imádkozott a gyermekük megszabadulásáért, egy forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút és éppen a templom előtt tette le.

A mai Mikulás-ünnep

Magyarországon

A Mikulás szó a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19. század végén érkezett Magyarországra. Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk – így a Magyarországon is ismert – klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Cola nevű üdítőitalokat gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság. Régi gyermekkönyvek oldalain (az 1920-as évekből) ugyanis már ennél korábban is találhatunk nagyon hasonló rajzokat, grafikákat a Mikulásról.

Források

  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós témájú médiaállományokat.

Források

  1. Szent Miklós, Kecskemét védőszentje