„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: lt:Tirnava Marė |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
[[fr:Târnava Mare]] |
[[fr:Târnava Mare]] |
||
[[it:Tarnava Grande]] |
[[it:Tarnava Grande]] |
||
[[lt:Tirnava Marė]] |
|||
[[nn:Târnava Mare]] |
[[nn:Târnava Mare]] |
||
[[pt:Rio Târnava Mare]] |
[[pt:Rio Târnava Mare]] |
||
A lap 2010. szeptember 11., 19:53-kori változata
| Nagy-Küküllő | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 221 km |
| Forrásszint | 1 455 m |
| Vízhozam | 14,5 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3606 km² |
| Forrás | Görgényi-havasok, Székelyvarság, Hargita megye, Erdély |
| Torkolat | Küküllő (Balázsfalva mellett) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare németül: Große Kokel) folyó Erdélyben, Romániában. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1]
Földrajza
A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]
Halfaunája
A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot és petényi-márnát lehet benne találni. Korábban jelentős rózsás márna populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsa-populáció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]
Települések a folyó mentén
Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.
Források
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
- ↑ Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Külső hivatkozások
- Kovács-Kendi Lehel: Túraajánló – Tartód vára és a Nagyküküllő forrása. szekelyhon.ro, 2006. július 19. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Nagy Árpád: Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!). erdelyivendeghazak.ro. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
.svg){kind=small}