„Olt Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória: A Magyar Országgyűlés elnökei
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória: Magyarország pénzügyminiszterei
44. sor: 44. sor:
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967)]]
[[Kategória:A Magyar Országgyűlés elnökei]]
[[Kategória:A Magyar Országgyűlés elnökei]]
[[Kategória:Magyarország pénzügyminiszterei]]


[[en:Károly Olt]]
[[en:Károly Olt]]

A lap 2010. szeptember 10., 15:01-kori változata

Olt Károly (Zágráb, 1904. május 24.Budapest, 1985. március 22.) magyar politikus (MKP, MDP majd MSZMP), az Országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanács titkára, miniszter.

Életrajza

Evangélikus felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a trianoni döntést követően, 1920-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. 1929-től 1944-ig magántisztviselőként dolgozott. 1924 és 1927 között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. 1928-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, 1929-ben már marxista szemináriumot szervezett. 1930-ban csatlakozott a KMP-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) 1932-1933-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális Szociáldemokrata Pártba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.

1945. január 20-ától február 15-éig a Magyar Kommunista Párt belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1945. június 24-én a Dunántúlról beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az 1945-ös választásokon bejutott a Budapest fővárosi törvényhatósági bizottságba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.

1946 és 1956 között tagja volt az MKP illetve az MDP Központi Vezetőségének (KV).

Az 1947-es választásokon a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1947. szeptember 24-én kinevezték a Dinnyés-kormány népjóléti miniszterévé, amit 1949. június 11-éig látott el. 1947. június 8-án megválasztották az Országgyűlés elnökévé, ahonnét alig több, mint két hónappal később, augusztus 23-án távozott, mivel az újonnan létrehozott Elnöki Tanács titkárává választották. Rövid hivatali ideje ellenére az ő országgyűlési elnöksége alatt fogadták el a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az Elnöki Tanács titkári tisztét 1950. február 25-éig töltötte be.

1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, 1956. október 27-éig pénzügyminiszter volt. Az 1956-os forradalom során ő is „oldalt cserélt”. A Munkásőrség alapító tagja, november 12-étől pedig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány titkárságvezetője, e posztot 1959. június 2-áig töltötte be. Ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba 1961. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az 1967-es választásokig tartotta meg, ahol 1953 óta Fejér megyét képviselte.

Források

  • Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 
  • Elhunyt Olt Károly, Népszabadság, 1985. március 27.
  • Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005


Elődje:
{{{előző}}}
A magyar Országgyűlés elnöke
1949. június 8. – augusztus 23.
Utódja:
{{{következő}}}
Elődje:
{{{előző}}}
Magyarország pénzügyminisztere
1950. február 24. – 1956. október 24.
Utódja:
{{{következő}}}