Vezetői ellenőrzés

A vezetői ellenőrzés olyan vezetői folyamat, amely feltárja, hogy egy vállalat, vagy szervezet részegységei, illetve egyes munkatársai valóban cél- és eredményorientáltan működnek-e.

Az ellenőrzés általában a vállalat belső erőforrásaival történik, külső szakértőt nem alkalmaznak. Az ellenőrzés akkor reális, ha az adott szervezet konkrét sajátosságainak, adottságainak és lehetőségeinek a figyelembe vételével valósul meg.

Formái

Totális kontroll

• a totális kontrollal azok a felettesek élnek, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem bíznak meg a beosztottjaikban, ezért minden mozzanatot ellenőriznek
• a totális kontroll a tekintélyelven alapuló vezetési stílushoz köthető, és nem egyeztethető össze a felelősség delegálásával, illetve a közös célmeghatározással

Eredménykontroll

• kedvező a motivációra gyakorolt hatása
• hátránya, hogy a negatív irányú eltérések felismerése túl későn történik, és így nincs lehetőség a változtatásra, ezért e hiány kiküszöbölésére gyakran közbenső ellenőrzéseket kell beiktatni

Önkontroll

• a beosztott maga ellenőrzi a munkája előrehaladását
• az ellenőrzés végző motiváltsága nagyon erős, és arra törekszik, hogy a célokat elérje
• negatív eltérések esetén a beosztott saját illetékességi körén belül módosító intézkedéseket vezet be
• hátránya, hogy ha az önkontrollt végző hatástalan ellenintézkedéseket tesz, akkor a késedelem miatt már általában a felettese sem tudja javítani az eredményt
• az önkontroll eredményét jelenteni kell a vezetőnek.

Külső kontroll

• az ellenőrzést más személyek, főként a felettes végzi a vezetői feladatok részeként
• a beosztottak demotiváltságának elkerülésére az ellenőrzés intenzitását és mikéntjét a már elvégzett feladatok határozzák meg megvalósítása általában eredménykontroll formájában, a köztes ellenőrzésekkel együtt, beszélgetés keretében történik

Szúrópróbakontroll

• a totális kontroll ellenkezője
• célja, hogy még az eredmények előterében kiderítsék, helyes-e a megvalósítás módja
• fontos a helyes módszer kiválasztása: ha a felettesnek nincsenek kételyei a beosztottak teljesítményét és viselkedését illetően, akkor a bizalom jeleként megbeszélések útján tájékozódik a folyamat állásáról, a várható sikerről és arról, hogy vannak-e, illetve várhatóak-e nehézségek

Rendszerkontroll

• részei a revízió és az időmeghatározás
• jellemzője, hogy a funkciók vagy a személyek ellenőrzése egységesen megadott mérce alapján történik
• a motivációra, illetve a frusztrációra gyakorolt hatását tekintve a rendszerkontroll értéksemleges

Értékelési szempontok

• az előítéletek mellőzése (nagyobb a veszélye annak, hogy egy folyamat vagy állapot megítélésekor hibát követnek el)
• az ellenőrzés nem hibakeresés, hanem célszerű és szükséges intézkedésnek
• az ellenőrzéseket nem burkoltan, hanem nyíltan kell elvégezni
• az ellenőrzés a beosztottak teljesítményének és magatartásának egész spektrumát átfogja
• az ellenőrzést mértéke akkora, amennyi a biztonság eléréséhez elengedhetetlenül szükséges
• az ellenőrzés összefügg a beosztottak és teljesítményük elismerésével
• segítségnyújtás a beosztottaknak
• a tevékenység nehézségi fokának, a munkatársak képességeinek, fejlettségi szintjének és a külső hatásainak figyelembe vétele
• egy hiba észrevételekor ösztönözni kell azok önálló felismerését
• visszajelzés az ellenőrzés eredményeiről