„Paleogén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor: 41. sor:
{{források}}
{{források}}


{{Geokronológia|kainozoikum}}
{{Geokronológia|fanerozoikum|kainozoikum}}


[[Kategória:Paleogén időszak| ]]
[[Kategória:Paleogén időszak| ]]

A lap 2010. szeptember 6., 23:39-kori változata

Sablon:Földtörténeti kor infobox

Eocén ősorrszarvú, az uintatherium.

A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 (± 0,3) millió évvel (mya) ezelőtt kezdődött és 23,03 (± 0,05) millió évvel ezelőtt zárult le. A paleogént a neogén időszak követte, amely ma is tart.

A paleogén során alakult ki kisszámú fajból az emlősök nagy változatossága, miután a paleogént megelőző kréta kor végén tömegesen haltak ki többek közt a szárazföldi élőhelyeket korábban uraló hüllő fajok, népszerű nevükön a dinoszauruszok.

Felosztása

A paleogén a következő korokra bontható tovább:

  • Paleocén (65,5 ± 0,3 mya – 55,8 ± 0,2 mya)
  • Eocén (55,8 ± 0,2 mya – 33,9 ± 0,1 mya)
  • Oligocén (33,9 ± 0,1 mya 23,03 ± 0,05 mya)

A neogén időszakon belül a miocén kor követte a paleogén utolsó korát.

Régebbi felosztás

A paleogént néha kora harmadidőszak (kora harmadkor), vagy alsó harmadidőszak, a neogént felső harmadidőszak néven is emlegetik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jórészét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.

Kontinensek

A paleogén során már létrejöttek a mai kontinentális és kisebb szárazföldtömbök, bár még más formációban és pozícióban mint ma.

Éghajlat

A sarki óceán hőmérsékletváltozása az utóbbi 65 millió évben.

A korszak során összességében az éghajlat némileg lehűlt és Észak-Amerikában visszavonultak a beltengerek. A lehűlést megelőzően, a paleogén első negyedében történt azonban a bolygó egyik leggyorsabb globális felmelegedése, amely a paleocén-eocén hőmérsékleti csúcshoz vezetett és jelentős változásokat okozott a tengeri élővilágban. (E hullám felgyorsulása képezi a paleocén és az eocén határát.)

Élővilág

Az emlősök közül sok faj nagyméretűvé vált, a szárazföldön elfoglalva az óriás őshüllők helyét, mások egyéb szárazföldi, vízi és légi élőhelyekre specializálódtak. Ebben a korszakban vették fel a maival jórészt megegyező alakjukat a madarak fajai.

A paleocén-eocén felmelegedés felborította az óceánok és a légkör áramlási rendszereit, ami a szárazföldön segítette az emlősök specializálódását, a mélytengerekben pedig a fenéklakó foraminiforák számos fajának kihalásához vezetett.

Jegyzetek