„Lombardia vaskoronája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Modern kori használat: Linkek |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
== Modern kori használat == |
== Modern kori használat == |
||
[[1805]]. [[május 26.|május 26-án]] [[I. Napóleon francia császár]] is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét |
[[1805]]. [[május 26.|május 26-án]] [[I. Napóleon francia császár]] is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére, a lombard királyok koronázásának szövegét kiáltva: ''„Dieu me la donne, gare à qui la touche” („Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg”).'' |
||
Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15.|június 15-én]] Napóleon megalapította a [[ |
Erre az alkalomra [[1805]]. [[június 15.|június 15-én]] Napóleon megalapította a [[Vaskorona-rend]]et. Napóleon bukása és Lombardiának az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]]hoz való csatolása után [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]] [[1816]]. [[január 1.|január 1-jén]] újraalapította a Rendet . |
||
[[I. Ferdinánd]] császár ezzel koronáztatta magát a [[Lombard–Velencei Királyság]] királyává [[1838]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]]. |
[[V. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] császár ezzel koronáztatta magát a [[Lombard–Velencei Királyság]] királyává [[1838]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]]. |
||
[[1859]]-ben, amikor Ausztria a [[Solferinói csata|solferinói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát [[Bécs]]be vitték. A császári kincstárban ''(Schatzkammer)'' őrizték [[1866]]-ig, a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az [[Olasz Királyság]]nak. |
[[1859]]-ben, amikor Ausztria a [[Solferinói csata|solferinói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát [[Bécs]]be vitték. A császári kincstárban ''(Schatzkammer)'' őrizték [[1866]]-ig, a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az [[Olasz Királyság]]nak. |
||
A lap 2010. szeptember 6., 12:38-kori változata
Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. A Monzai Katedrálisban őrzik Milánótól, a modern Lombardia központjától nem messze.
Ókor
A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik vasszegből készült amellyel Jézus Krisztust felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint ezt a szöget először Nagy Konstantin római császár kapta anyjától, Helénától, a kereszt megtalálójától.
A szög a népvándorlás idején került a lombard királyok kezébe, amikor azok megszállták Észak-Itáliát. Sok legenda szerint Theodelinda lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság, majd a későbbi középkori Itáliai Királyság egyik szimbólumává vált.
A korona külső része hat arany és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.
Kis formája és vasalásos konstrukciója azt jelzi, hogy egy nagyobb korona része lehetett, amit a Monzai Katedrálisnak ajándékoztak, ahol szent ereklyeként őrzik. Ám a kis formát az is okozhatja, hogy bizonyos történelmi dokumentumok szerint később két aranylemezt eltávolítottak belőle.
Középkori használat
A IX.-től a 19. századig Itália királya a mindenkori német-római császár volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával Páviában, a királyság formális jelképével. Híres császárok mint Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó, IV. Henrik és I. (Barbarossa) Frigyes is megkoronáztatta magát vele.
1026. március 1-jén Heribert, Milánó bíborosa, II. Konrádot Milánóban koronázta meg vele Pavia helyett.
Modern kori használat
1805. május 26-án I. Napóleon francia császár is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált Itáliai Királyság uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére, a lombard királyok koronázásának szövegét kiáltva: „Dieu me la donne, gare à qui la touche” („Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg”).
Erre az alkalomra 1805. június 15-én Napóleon megalapította a Vaskorona-rendet. Napóleon bukása és Lombardiának az Osztrák Császársághoz való csatolása után I. Ferenc osztrák császár 1816. január 1-jén újraalapította a Rendet .
I. Ferdinánd császár ezzel koronáztatta magát a Lombard–Velencei Királyság királyává 1838. szeptember 6-án.
1859-ben, amikor Ausztria a solferinói csatában súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát Bécsbe vitték. A császári kincstárban (Schatzkammer) őrizték 1866-ig, a porosz–osztrák–olasz háborúig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az Olasz Királyságnak.
Külső hivatkozás
