„Koaxiális kábel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Fájl:Dipolebalun.jpg| bélyegkép | 300px | Koaxiális kábel használata:<br /> A lép tetején levő [[dipol antenna]] jelét illesztő [[transzformátor]] ([[balun trafo]])illeszti a koaxiális kábelhez]] |
[[Fájl:Dipolebalun.jpg| bélyegkép | 300px | Koaxiális kábel használata:<br /> A lép tetején levő [[dipol antenna]] jelét illesztő [[transzformátor]] ([[balun trafo]])illeszti a koaxiális kábelhez]] |
||
A '''koaxiális kábel''' olyan, a [[Híradástechnika|híradástechnikában]] használt vezetéktípus, amely egy |
A '''koaxiális kábel''' olyan, a [[Híradástechnika|híradástechnikában]] használt vezetéktípus, amely egy belső vezető érből, és az azt borító fémhálóból áll. A fémháló szerepe az [[árnyékolás]], azaz a a belső éren továbbított jelek megóvása a külső zavaroktól. |
||
Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják. |
Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják. |
||
A koaxiális kábelek legfőbb jellemző tulajdonsága az impedancia [http://www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=222]. Ezt elsősorban a belső ér és az árnyékolás viszonya határozza meg. A koaxiális kábel megfelelő használatához a kábel mindkét végén megfelelő [[illesztés]] szükséges, ami azt jelenti, hogy a jel forrásánál, a lezárásnál és a jelúton sem változik az impedancia. Ennek hiányában a jel egy része visszaverődik a belső érre, ez például analóg televíziós adásnál szellemképet okoz. A fáziskésleltetés miatt az is előfordulhat, hogy a visszaverődő jel kioltja a továbbított jelet, ami a jelszint csökkenéséhez vezet. |
|||
Ahhoz, hogy a koaxiális kábelek előnyeit ki lehessen használni, mindkét végét [[illesztés|illeszteni kell]]. Az illesztés hiánya a specifikációnál nagyobb [[csillapítás]]t, valamint reflexiót okoz. (TV képen ezek rossz minőségű szellemképes műsorként látszik.) |
|||
A földfelszíni rádió- és televízióantennákhoz, műholdvevő antennákhoz, kábeltelevízió-hálózatokhoz elsősorban 75 [[ohm]] impedanciájú kábelt használnak. |
|||
[[ |
Vezeték nélküli adatátvitelhez, adóantennákhoz, [[rádióamatőr]] célokra általában 50 ohmos kábelt használnak. |
||
Korábban a vezetékes számítógépes adatátviteli ([[ethernet]]) hálózatokhoz is koaxiális kábelt használtak. |
|||
{{csonk-dátum|csonk-tech|2009 februárjából}} |
{{csonk-dátum|csonk-tech|2009 februárjából}} |
A lap 2010. szeptember 4., 10:04-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A koaxiális kábel olyan, a híradástechnikában használt vezetéktípus, amely egy belső vezető érből, és az azt borító fémhálóból áll. A fémháló szerepe az árnyékolás, azaz a a belső éren továbbított jelek megóvása a külső zavaroktól. Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják.
A koaxiális kábelek legfőbb jellemző tulajdonsága az impedancia [1]. Ezt elsősorban a belső ér és az árnyékolás viszonya határozza meg. A koaxiális kábel megfelelő használatához a kábel mindkét végén megfelelő illesztés szükséges, ami azt jelenti, hogy a jel forrásánál, a lezárásnál és a jelúton sem változik az impedancia. Ennek hiányában a jel egy része visszaverődik a belső érre, ez például analóg televíziós adásnál szellemképet okoz. A fáziskésleltetés miatt az is előfordulhat, hogy a visszaverődő jel kioltja a továbbított jelet, ami a jelszint csökkenéséhez vezet.
A földfelszíni rádió- és televízióantennákhoz, műholdvevő antennákhoz, kábeltelevízió-hálózatokhoz elsősorban 75 ohm impedanciájú kábelt használnak.
Vezeték nélküli adatátvitelhez, adóantennákhoz, rádióamatőr célokra általában 50 ohmos kábelt használnak.
Korábban a vezetékes számítógépes adatátviteli (ethernet) hálózatokhoz is koaxiális kábelt használtak.