„Románok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
|image = Roumanians.png |
|image = Roumanians.png |
||
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeş]]<small> |
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeş]]<small> |
||
|teljes lélekszám = Kb. 22 <ref>A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.</ref> – 25 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref> (28 millió)<ref>A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A [http://www.rouemb.cz/geografie.html Geographical Profila and Habitat], Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad</ref> |
|teljes lélekszám = Kb. 22 <ref>A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.</ref> – 25 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref> (28 millió)<ref>A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A [http://www.rouemb.cz/geografie.html Geographical Profila and Habitat], Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad</ref> |
||
|region1 = {{Románia}} |
|region1 = {{Románia}} |
||
|pop1 = 19 409 400 |
|pop1 = 19 409 400 |
||
88. sor: | 88. sor: | ||
A románok teljes számát 22 millió (a [[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik. |
A románok teljes számát 22 millió (a [[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik. |
||
==Elnevezéseik== |
== Elnevezéseik == |
||
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére. |
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére. |
||
Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így. |
Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így. |
||
==A románok eredete== |
== A románok eredete == |
||
{{ |
{{Bővebben|A románok eredete}} |
||
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép. |
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép. |
||
==A románok története== |
== A románok története == |
||
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A [[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak. |
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A [[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak. |
||
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg. |
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg. |
||
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg: |
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg: |
||
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik |
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik |
||
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el |
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el |
||
* az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században |
* az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században |
||
113. sor: | 113. sor: | ||
[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]] |
[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]] |
||
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]]. |
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]]. |
||
A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába. |
A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába. |
||
==A magyarországi román nemzetiség== |
== A magyarországi román nemzetiség == |
||
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). |
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). |
||
Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc''). |
Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc''). |
||
126. sor: | 126. sor: | ||
* [[Az 1892. évi román memorandum]] |
* [[Az 1892. évi román memorandum]] |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről] |
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről] |
||
A lap 2010. szeptember 4., 00:56-kori változata
Románok Români | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeş | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kb. 22 [1] – 25 millió [2] (28 millió)[3] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
román | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Túlnyomórészt ortodox; kisebb részben görög katolikus, római katolikus és protestáns | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
moldovánok (külön népnek tekintve), vlachok, egyéb újlatin nyelvű népek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Románok Români témájú médiaállományokat. |
A románok a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
A románok teljes számát 22 millió (a moldovánokkal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban Romániában (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és Moldovával szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő moldovánt sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
Elnevezéseik
A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak (arománok, balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a nyelvük latin (római) eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a románok elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.
Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A 19. század közepétől az oláh népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.
A románok eredete
A mai románok a trák eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet Traianus római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai Erdély) 270-ig a Római Birodalom provinciája. Germán népek (gótok, gepidák) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a latin szavak sokasága. A hunok Kárpát-medencei bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai Szerbia területére kerültek, itt erős szláv hatás érte őket. Amikor a Magyar Királyság határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.
A románok története
A románok az ortodox kereszténységet vették fel. Első államuk Havasalföld volt, majd később attól északra létrejött Moldva. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A középkortól számos román telepedett le Erdélyben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a török hódoltság alatt és után fokozatosan átalakultak.
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A 18. század végén és a 19. század elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben Bécsben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:
- 271-ben Dáciát kiürítik
- a kiürítés után a területet gótok, gepidák, hunok, majd avarok foglalják el
- az Avar Birodalom bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
- a bolgárokat a magyarok követik.
Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.
Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a 13. században, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld és Erdély területén. Státuszukat a vlach jog legalizálta.
A 18. századtól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. 1858-ban a függetlenné vált Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött a Román Királyság. A román nyelv írásmódja 1860-ig a román cirill ábécé volt, ekkor tértek át a latin írásra.
A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. 1920-ban Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való hozzácsatolása után 1945-ben kialakult a mai Románia területe. Ezután Románia szocialista állammá vált. 1965-ben Ceauşescu átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet 1989-ben a romániai forradalom elsöpört. Romániát 2007-ben az Európai Unió felvette tagjai sorába.
A magyarországi román nemzetiség
A trianoni békeszerződés előtti Magyarországon a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő).
Magyarország mai területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: Kétegyháza (Chitighaz), Elek (Aletea), Gyula (Giula), Méhkerék (Micherechi), Magyarcsanád (Cenadul Unguresc).
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.
- ↑ A moldovánokat is beleszámítva.
- ↑ A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A Geographical Profila and Habitat, Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad
- ↑ 2002-es népszámlálás (letöltve: 2007.03.02.)
- ↑ All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007.03.02.)
- ↑ Anuario Estadístico de España 2006, INE (letöltve: 2007.03.02.)
- ↑ 2001 2001-es népszámlálás, KSH (letöltve: 2007.03.02.)