„Románok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
3. sor: 3. sor:
|image = Roumanians.png
|image = Roumanians.png
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeş]]<small>
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeş]]<small>
|teljes lélekszám = Kb. 22 <ref>A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.</ref> – 25 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref> (28 millió)<ref>A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A [http://www.rouemb.cz/geografie.html Geographical Profila and Habitat], Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad</ref>
|teljes lélekszám = Kb. 22 <ref>A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.</ref> – 25 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref> (28 millió)<ref>A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A [http://www.rouemb.cz/geografie.html Geographical Profila and Habitat], Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad</ref>
|region1 = {{Románia}}
|region1 = {{Románia}}
|pop1 = 19 409 400
|pop1 = 19 409 400
88. sor: 88. sor:
A románok teljes számát 22 millió (a [[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
A románok teljes számát 22 millió (a [[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.


==Elnevezéseik==
== Elnevezéseik ==
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.


Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.
Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.


==A románok eredete==
== A románok eredete ==
{{|A románok eredete}}
{{Bővebben|A románok eredete}}
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.


==A románok története==
== A románok története ==
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A [[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak.
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A [[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak.


A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.


Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el
* az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
* az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
113. sor: 113. sor:


[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]]
[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]]
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].


A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába.
A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába.


==A magyarországi román nemzetiség==
== A magyarországi román nemzetiség ==
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő).
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő).


Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10&nbsp;000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc'').
Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10&nbsp;000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc'').
126. sor: 126. sor:
* [[Az 1892. évi román memorandum]]
* [[Az 1892. évi román memorandum]]


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről]
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről]



A lap 2010. szeptember 4., 00:56-kori változata

Románok
Români
Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeş
Mihai EminescuGeorge EnescuAlexandru Ioan CuzaVictor Babeş
Teljes lélekszám
Kb. 22 [1] – 25 millió [2] (28 millió)[3]
Lélekszám régiónként
Régió
 Románia19 409 400[4]
 Moldova75 000 (2004-es népszámlálás) 2 815 175 (moldovánokkal együtt)
 Ukrajna150 989 (románok);
258 619 (moldovánok)[5]
 Spanyolország312 099[6]
 Egyesült Államok367 310 (2000)
 Olaszország297 570
 Oroszország5 308 (románok);
172 330 (moldovánok)
 Kazahsztán20 000
 Franciaország100 000
 Kanada131 320
 Németország73 365
 Izrael50 000
 Brazília33 280 (becslés)
 Szerbia34 576 (románok);
40 054 (vlachok)
 Törökország30 000
 Görögország29 000
 Ausztria23 000
 Egyesült Királyság20 000
 Magyarország14 781[7]
 Svédország12 748
 Ausztrália10 000 - 20 000
 Venezuela10 000 – 12 000
 Argentína10 000
 Szlovákia9 000
 Bulgária1 088 (románok);
10,566 (vlachok)
Nyelvek
román
Vallások
Túlnyomórészt ortodox; kisebb részben görög katolikus, római katolikus és protestáns
Rokon népcsoportok
moldovánok (külön népnek tekintve), vlachok, egyéb újlatin nyelvű népek
A Wikimédia Commons tartalmaz Románok
Români
témájú médiaállományokat.

A románok a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

A románok teljes számát 22 millió (a moldovánokkal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban Romániában (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és Moldovával szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő moldovánt sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.

Elnevezéseik

A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak (arománok, balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a nyelvük latin (római) eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a románok elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.

Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A 19. század közepétől az oláh népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.

A románok eredete

A mai románok a trák eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet Traianus római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai Erdély) 270-ig a Római Birodalom provinciája. Germán népek (gótok, gepidák) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a latin szavak sokasága. A hunok Kárpát-medencei bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai Szerbia területére kerültek, itt erős szláv hatás érte őket. Amikor a Magyar Királyság határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.

A románok története

A románok az ortodox kereszténységet vették fel. Első államuk Havasalföld volt, majd később attól északra létrejött Moldva. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A középkortól számos román telepedett le Erdélyben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a török hódoltság alatt és után fokozatosan átalakultak.

A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A 18. század végén és a 19. század elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben Bécsben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.

Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:

Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.

Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a 13. században, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld és Erdély területén. Státuszukat a vlach jog legalizálta.

Román parasztcsalád Kékesfalva (Meria) faluban 1911-ben

A 18. századtól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. 1858-ban a függetlenné vált Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött a Román Királyság. A román nyelv írásmódja 1860-ig a román cirill ábécé volt, ekkor tértek át a latin írásra.

A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. 1920-ban Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való hozzácsatolása után 1945-ben kialakult a mai Románia területe. Ezután Románia szocialista állammá vált. 1965-ben Ceauşescu átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet 1989-ben a romániai forradalom elsöpört. Romániát 2007-ben az Európai Unió felvette tagjai sorába.

A magyarországi román nemzetiség

A trianoni békeszerződés előtti Magyarországon a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő).

Magyarország mai területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: Kétegyháza (Chitighaz), Elek (Aletea), Gyula (Giula), Méhkerék (Micherechi), Magyarcsanád (Cenadul Unguresc).

Lásd még

Jegyzetek

  1. A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.
  2. A moldovánokat is beleszámítva.
  3. A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A Geographical Profila and Habitat, Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad
  4. 2002-es népszámlálás (letöltve: 2007.03.02.)
  5. All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007.03.02.)
  6. Anuario Estadístico de España 2006, INE (letöltve: 2007.03.02.)
  7. 2001 2001-es népszámlálás, KSH (letöltve: 2007.03.02.)

Külső hivatkozások