„Szilva (növényalnemzetség)” változatai közötti eltérés

Szilva
	Prunus domestica
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Szilvafélék (Prunoideae);
Nemzetség:	Prunus;
Alnemzetség:	Prunus;
Fajcsoportok (sectio), fajok
	Lásd a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szilva témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva témájú médiaállományokat és Szilva témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. augusztus 27., 17:49-kori változata

A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.

Fajok

Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:

Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka)
- P. cocomilia Ten.
- P. consociiflora C.K.Schneid.
- P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik)
- P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella)
- P. salicina Lindl. (japánszilva)
- P. simonii Carriere
- P. spinosa L. (kökény)
Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. alleghaniensis Porter
- P. americana Marshall
- P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?)
- P. hortulana L.H.Bailey
- P. maritima Marshall
- P. mexicana S.Watson
- P. nigra Aiton
- P. orthosepala Koehne
- P. subcordata Benth.
Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le.
- P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack)
- P. brigantina Vill.
- P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack)
- P. sibirica L. (szibériai kajszi)

A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.^[1] A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.

Felhasználása

Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.

Államilag elismert szilva fajták:

Ageni
Althann ringló
Althann ringló Bb.94
Besztercei Bb 398
Besztercei Bt. 2
Besztercei Nm. 150
Besztercei Nm.122
Bluefre
Cacanska rana
Cacanska lepotica
Cacanska rodna
Debreceni muskotály
Korai besztercei
Montfort
President
Ruth Gerstetter
Sermina
Silvia
Stanley
Tuleu gras
Utility
Valjevka
Zöld ringló

A szilva kártevői

Gyökérzet:

Cserebogár

Törzs, ág, vessző:

baktériumos rákosodás és elhalás;
szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes)
pajzstetvek (Coccoidea):
- akácpajzstetű (Parthenolecanium corni),
- szilvapajzstetű (Eulecanium prunastri),
- kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus).

Rügy, hajtás:

Levél:

a) betegségek:

baktériumos rákosodás és elhalás
szilvahimlő (Plum pox vírus)
monilínia (Monilinia laxa)
szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)
tafrina (Taphrina pruni)
klaszterospóriumos levéllyukacsosodás
szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)
sztigmina (Stigmina carpophila)

b) kártevők:

hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
levélbarkók (Phyllobius spp.)
cserebogarak ((Melolonthidae))
téli araszolók (Geometridae)
sodrómolyfélék (Tortricidae):
- szilvamoly (Coccyx funebrana),
- keleti gyümölcsmoly (Coccyx molesta),
pókhálós molyfélék (Yponomeutidae):
- pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus);
szilvalevél-gubacsszúnyog (Putoniella marsupialis);
csonthéjasok szövődarazsa (Neurotoma nemoralis);
fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava);
atkák (Acari):
csonthéjasok levélatkája (Phyllocoptes fockeui),
szilvalevél-gubacsatka (Eriophyes padi),
szilvatakácsatka (Schizotetranychus pruni),
piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).

Bimbó, virág:

baktériumos rákosodás és elhalás

Termés:

Fontosabb gyomnövényei:

betyárkóró (Erigeron canadensis)
disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
libatop (Chenopodium album)
csillagpázsit (Cynodon dactylon)
útszéli zsázsa (Lepidium draba)
muhar (Setaria spp.)
apró szulák (Convolvulus arvensis)
szeder (Rubus caesius)
tarackbúza (Agropyron repens)
fenyércirok (Sorgum halepense)
selyemkóró (Asclepias syriaca)

Források

Jegyzetek

↑ Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Külső hivatkozások

[1] Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927

[1]

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 == Felhasználása ==
-Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító [[pálinka|szilva pálinkát]], és a legjobb aszalványt adja.
+Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító [[pálinka|szilvapálinkát]], és a legjobb aszalványt adja.
 Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz.  Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.