Tirünsz

é. sz. 37° 43′ 54″, k. h. 22° 45′ 42″37.731666666667, 22.761666666667

Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
Világörökség
Adatok
Ország	Görögország
Világörökség-azonosító	941-002
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1999
Elhelyezkedése
Tirünsz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′37.716666666667, 22.75
A Wikimédia Commons tartalmaz Tirünsz témájú médiaállományokat.

Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponnészoszi-félszigeten.

A tirünszi feltárás rajza

Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az "erős falú" jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.

A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át.

A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszániász meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.

Lásd még

Tirünsz uralkodóinak listája

1999-ben a Világörökség listájára került.