„Végles” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
87 909 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: war:Vígľaš
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
33. sor: 33. sor:
'''Végles''' (korábban ''Véghles,'' illetve ''Véglesváralja'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vígľaš,'' korábban ''Podvígleš)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Gyetvai járás]]ában.
'''Végles''' (korábban ''Véghles,'' illetve ''Véglesváralja'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vígľaš,'' korábban ''Podvígleš)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Gyetvai járás]]ában.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Zólyom]]tól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.
[[Zólyom]]tól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.


==Története==
== Története ==
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvalt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440]]-es években [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, ma rom. A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvalt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440]]-es években [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, ma rom. A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.


43. sor: 43. sor:
1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott. Ma általános iskola és több étterem is található a településen.
1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott. Ma általános iskola és több étterem is található a településen.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
*A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles romokban álló várkastélya a gótikus várkápolnával.
* A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles romokban álló várkastélya a gótikus várkápolnával.
*A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
* A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
* A községben látható az [[1806]]-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
* A községben látható az [[1806]]-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
* Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
* Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
* Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.
* Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
*[http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=161&pl=obcesk Községinfó]
* [http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=161&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-407948&pos_y=-1248680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=V%EDg%BEa%9A%2C%20Detva Végles Szlovákia térképén]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-407948&pos_y=-1248680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=V%EDg%BEa%9A%2C%20Detva Végles Szlovákia térképén]
*[http://www.e-obce.sk/obec/viglas/viglas.html E-obce.sk]
* [http://www.e-obce.sk/obec/viglas/viglas.html E-obce.sk]
* [http://www.zamky.sk/hrady-a-zamky/viglassky-hrad Végles vára] (szlovákul, sok képpel)
* [http://www.zamky.sk/hrady-a-zamky/viglassky-hrad Végles vára] (szlovákul, sok képpel)
*[http://polana.eu/obec.php?chlan=hu&id=271&akcia=historia Végles a régió turisztikai honlapján]
* [http://polana.eu/obec.php?chlan=hu&id=271&akcia=historia Végles a régió turisztikai honlapján]
*[http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&smi=308039&llt=1&idp=7110 Végles vára a Slovakia travel oldalán]
* [http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&smi=308039&llt=1&idp=7110 Végles vára a Slovakia travel oldalán]
*[{{MEK|01800/01885/html/index1402.html}} Végles vára régi metszeten]
* [{{MEK|01800/01885/html/index1402.html}} Végles vára régi metszeten]


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
<references/>
<references/>


A lap 2010. augusztus 23., 19:33-kori változata

Végles (Vígľaš)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterPavel Výboh
Irányítószám962 02
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámDT
Népesség
Teljes népesség1546 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület32,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″
Végles weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végles témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában.

Fekvése

Zólyomtól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.

Története

Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvalt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, ma rom. A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.

Fényes Elek szerint " Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak." [2]

1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. Ma általános iskola és több étterem is található a településen.

Nevezetességei

  • A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles romokban álló várkastélya a gótikus várkápolnával.
  • A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
  • A községben látható az 1806-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
  • Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
  • Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Végles&oldid=8276202”