„Nagybajom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBott (vitalap | szerkesztései)
botok
28 285 szerkesztés
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Nagybajom
| név = Nagybajom
| címer = HUN Nagybajom COA.jpg
| címer = HUN Nagybajom COA.jpg
| régió = Dél-Dunántúl
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Somogy
| megye = Somogy
15. sor: 15. sor:
'''Nagybajom''' [[város]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Kadarkúti kistérség]]ben.
'''Nagybajom''' [[város]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Kadarkúti kistérség]]ben.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Somogy megye]] közepén, a [[61-es főút]] mentén a [[Balaton]]tól és a [[Dráva|Drávától]] szinte pontosan ugyanolyan távol, [[Kaposvár]]tól 25 kilométerre nyugatra fekvő település.
[[Somogy megye]] közepén, a [[61-es főút]] mentén a [[Balaton]]tól és a [[Dráva|Drávától]] szinte pontosan ugyanolyan távol, [[Kaposvár]]tól 25 kilométerre nyugatra fekvő település.


Vasútállomása ([[Jákó]]-Nagybajom) a 41-es számú, [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]]on található, a településtől kb. 6 km-re.
Vasútállomása ([[Jákó]]-Nagybajom) a 41-es számú, [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]]on található, a településtől kb. 6 km-re.


==Története==
== Története ==


Nagybajom régi magyar település, már 1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
Nagybajom régi magyar település, már 1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
32. sor: 32. sor:
1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.
1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.


==Neve==
== Neve ==
Eredete az [[Árpád-kor]]i Baj, Baján névből származik melynek jelentése "gazdag". Komoly fejlődésnek a 18. században indult. Bár a „baj” szóhoz nevének nincs köze, ezt kevesen tudják, ezért a névvel gyakran élcelődnek, például „szó szerint” lefordítják idegen nyelvre.<ref>[http://www.pestiside.hu/20051027/big-problem-in-town-of-same-name/ Big Problem in Town of Same Name]</ref>
Eredete az [[Árpád-kor]]i Baj, Baján névből származik melynek jelentése "gazdag". Komoly fejlődésnek a 18. században indult. Bár a „baj” szóhoz nevének nincs köze, ezt kevesen tudják, ezért a névvel gyakran élcelődnek, például „szó szerint” lefordítják idegen nyelvre.<ref>[http://www.pestiside.hu/20051027/big-problem-in-town-of-same-name/ Big Problem in Town of Same Name]</ref>


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
Nagybajom neves szülötte [[Gyergyai Albert]] (1893-1981) irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike. Az 1750-es években itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]], 1793-1812 között itt élt és alkotott [[Pálóczi Horváth Ádám]], 1798-99-ben [[Csokonai Vitéz Mihály]] vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
Nagybajom neves szülötte [[Gyergyai Albert]] (1893-1981) irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike. Az 1750-es években itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]], 1793-1812 között itt élt és alkotott [[Pálóczi Horváth Ádám]], 1798-99-ben [[Csokonai Vitéz Mihály]] vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]


43. sor: 43. sor:
[[Sárközy-kúria (Nagybajom)|Sárközy-kúria]]
[[Sárközy-kúria (Nagybajom)|Sárközy-kúria]]


A nagybajomi Jézus Szíve Római Katolikus Plébániát a XV. században alapították. A török pusztítást követően a XVII. században ismét felállították. Anyakönyveit 1717-től vezetik rendszeresen. Jelentős felújítás a templomban 1904-ben történt. Ekkor a templom szép színes ablakokat kapott, és a bútorzat is kicserélődött. Megújult a főoltár, mellékoltárok készültek.
A nagybajomi Jézus Szíve Római Katolikus Plébániát a XV. században alapították. A török pusztítást követően a XVII. században ismét felállították. Anyakönyveit 1717-től vezetik rendszeresen. Jelentős felújítás a templomban 1904-ben történt. Ekkor a templom szép színes ablakokat kapott, és a bútorzat is kicserélődött. Megújult a főoltár, mellékoltárok készültek.


A Nagybajomi Református Egyházközség története 1542-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatja meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talál, és az ő munkássága révén jön létre, itt Nagybajomban a Református Egyházközség. 1542-től kezdve zavartalan egyházi élet folyik a Rákóczi szabadságharc végéig. Sikerül az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást bevezetni. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszűntet és a Türelmi Rendelet után, nyílik lehetősége a reformátusoknak vallásuk gyakorlására. 1780- 1820 között felépítik a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt.
A Nagybajomi Református Egyházközség története 1542-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatja meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talál, és az ő munkássága révén jön létre, itt Nagybajomban a Református Egyházközség. 1542-től kezdve zavartalan egyházi élet folyik a Rákóczi szabadságharc végéig. Sikerül az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást bevezetni. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszűntet és a Türelmi Rendelet után, nyílik lehetősége a reformátusoknak vallásuk gyakorlására. 1780- 1820 között felépítik a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt.


Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. 1852-ben tűzvész következtében leég az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várja a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újul meg. A II. világháborúig zökkenőmentes a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantják a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerül újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 1950. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosítják. 1991-ben a presbitérium a volt ingatlanjait visszakéri, és 1993-ban meg is kapja a helyi önkormányzattól.
Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. 1852-ben tűzvész következtében leég az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várja a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újul meg. A II. világháborúig zökkenőmentes a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantják a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerül újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 1950. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosítják. 1991-ben a presbitérium a volt ingatlanjait visszakéri, és 1993-ban meg is kapja a helyi önkormányzattól.


==Híres díszpolgárai==
== Híres díszpolgárai ==


*[[Boross Péter]], politikus, [[Magyarország kormányfőinek listája|Magyarország miniszterelnöke]]
* [[Boross Péter]], politikus, [[Magyarország kormányfőinek listája|Magyarország miniszterelnöke]]
*[[Gyergyai Albert]], [[Baumgarten-díj]]as, Francia becsületrendet elnyert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító
* [[Gyergyai Albert]], [[Baumgarten-díj]]as, Francia becsületrendet elnyert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító
*[[Tibol László]] (1940-2002), festőművész, tanár, megyei szakfelügyelő,
* [[Tibol László]] (1940-2002), festőművész, tanár, megyei szakfelügyelő,
*Horváth Éva (könyvtáros)
* Horváth Éva (könyvtáros)
*Dr. Sáringer Gyula (1928-2009), akadémikus, volt országgyűlési képviselő
* Dr. Sáringer Gyula (1928-2009), akadémikus, volt országgyűlési képviselő
*Dr. [[Csányi Sándor (bankár)]]
* Dr. [[Csányi Sándor (bankár)]]


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nagybajom.hu Nagybajom város honlapja]
* [http://www.nagybajom.hu Nagybajom város honlapja]
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]

A lap 2010. augusztus 23., 15:27-kori változata

Nagybajom
Nagybajom címere
Nagybajom címere		 Nagybajom zászlaja
Nagybajom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
KistérségKadarkúti
Jogállásváros
Irányítószám7561
Körzethívószám82
Testvértelepülései
Lista
Schortens
Népesség
Teljes népesség3208 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület108,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 57″, k. h. 17° 30′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 57″, k. h. 17° 30′ 29″
Nagybajom (Somogy vármegye)
Nagybajom
Nagybajom
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nagybajom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybajom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybajom város Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.

Fekvése

Somogy megye közepén, a 61-es főút mentén a Balatontól és a Drávától szinte pontosan ugyanolyan távol, Kaposvártól 25 kilométerre nyugatra fekvő település.

Vasútállomása (Jákó-Nagybajom) a 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon található, a településtől kb. 6 km-re.

Története

Nagybajom régi magyar település, már 1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.

A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.

Nagybajom az újkorra Somogy megye messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A II. világháború idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.

A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. 1958-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. 1969. július 1-jével a szomszédos Jákó községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, 1970. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett.

1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.

Neve

Eredete az Árpád-kori Baj, Baján névből származik melynek jelentése "gazdag". Komoly fejlődésnek a 18. században indult. Bár a „baj” szóhoz nevének nincs köze, ezt kevesen tudják, ezért a névvel gyakran élcelődnek, például „szó szerint” lefordítják idegen nyelvre.[2]

Nevezetességei

Nagybajom neves szülötte Gyergyai Albert (1893-1981) irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike. Az 1750-es években itt töltötte gyermekkorát Virág Benedek, 1793-1812 között itt élt és alkotott Pálóczi Horváth Ádám, 1798-99-ben Csokonai Vitéz Mihály vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[1]

A városban évente mintegy harminc gólyapár költ. Nagybajom 1996-ban elnyerte az Európai gólyafalu címet, amely a település 2001. július 1-jén történt várossá avatása után A gólyák városa névre változott. 2008-ban Nagybajom rendezi az Európai Gólyástelepülések Hálózatának 5. találkozóját.

Sárközy-kúria

A nagybajomi Jézus Szíve Római Katolikus Plébániát a XV. században alapították. A török pusztítást követően a XVII. században ismét felállították. Anyakönyveit 1717-től vezetik rendszeresen. Jelentős felújítás a templomban 1904-ben történt. Ekkor a templom szép színes ablakokat kapott, és a bútorzat is kicserélődött. Megújult a főoltár, mellékoltárok készültek.

A Nagybajomi Református Egyházközség története 1542-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatja meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talál, és az ő munkássága révén jön létre, itt Nagybajomban a Református Egyházközség. 1542-től kezdve zavartalan egyházi élet folyik a Rákóczi szabadságharc végéig. Sikerül az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást bevezetni. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszűntet és a Türelmi Rendelet után, nyílik lehetősége a reformátusoknak vallásuk gyakorlására. 1780- 1820 között felépítik a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt.

Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. 1852-ben tűzvész következtében leég az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várja a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újul meg. A II. világháborúig zökkenőmentes a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantják a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerül újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 1950. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosítják. 1991-ben a presbitérium a volt ingatlanjait visszakéri, és 1993-ban meg is kapja a helyi önkormányzattól.

Híres díszpolgárai

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Big Problem in Town of Same Name

Külső hivatkozások

Sablon:Somogy megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagybajom&oldid=8271478”